Tompa Károly
1923 – 2002
A mezőgazdasági (erdészet) tudomány doktora, egyetemi tanár.
Kisbaconban született, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet 1947-ben. 1950-ig Zalacsányban, Zalaegerszegen, Szegeden, Tompán dolgozott mint előadó, erdőgondnok, osztályvezető. Ekkor hívta meg Magyar Pál az Erdőmérnöki Főiskolára, ahol 1 évig tanársegéd 10 évig adjunktus, 16 évig docens és 13 évig tanár volt az Erdőtelepítés és Fásítási Tanszéken, majd 1985-ben nyugdíjazását kérte.
A nagyobbrészt általa szervezett új tanszék nevét adó témakörök mellett, az erdészeti növénynemesítéssel foglalkozott behatóbban, úttörőként. 25 évig oktatta önállóan ezt a tudományt és egyetemi jegyzeteken kívül 1981-ben Erdészeti növénynemesítés címen felsőoktatási szakkönyvet írt, Sziklai O. (akkor már vancouveri prof.) közreműködésével, melyre nemzetközileg is felfigyeltek.
Széleskörű érdeklődési köre korán feltűnt. Kidolgozta a legtöbb erdei fafaj magjának kezelési módszereit, vetőmagnormáit. Közreműködött a magtermelő állományok kezelésének, utódállományok létesítésének kutatásában, az intenzív csemetetermesztési módszerek kidolgozásában. Gazdaságos, jól gépesíthető erdősítési technológiákat dolgozott ki, főleg szélsőséges termőhelyekre. További kutatási témái: fűztermesztés (3 államilag elismert fűzfajta társnemesítője), erdősávkutatás, mérnökbiológia, rekultiváció, csemetekertek és demonstrációs ültetvények létesítése.
Nyomtatásban megjelent tanulmányainak száma 300. Az említetten kívül további könyvei: Erdőműveléstan, Erdészeti alapismeretek (3 kiadás), A fűz, A fa alakú fűzek. Tudományos munkásságát 655 munka jelzi.
Kitüntetései: Kiváló dolgozó és az Oktatásügy Kiváló dolgozója (több ízben), emlékérmek, Munka Érdemrend.
Számos hazai és külföldi tudományos és társadalmi szervezetben dolgozott.
Tompa Károly nemcsak az erdőtelepítések és fásítások fejlesztésében végzett nagy szorgalommal és céltudatosan sok, eredményes kutatást, fejlesztést, hanem négy évtizedes búvárkodásával a magyar erdészeti növénynemesítésnek is egyik vezéregyéniségévé vált.