PUSKÁS LAJOS
A Fekete- és a Fehér-Körös völgyében kialakult erdők az Alföld jelentős és igen értékes erdőtársulásai közé tartoznak. Zömében folyó menti ligeterdők képezik a magját az egybefüggő, több ezer hektáros erdőterületnek. Az eredetileg szabályozatlan folyóvölgyben kialakult erdőtársulások a vízszabályozás után a mentett oldalra kerültek. A lecsapolt mocsarak helyének egy részén telepített erdők csatlakoztak a már meglévőkhöz.
Az élőhely jelentős megváltozása a nyolcvanas években párosult egy igen száraz periódussal, valamint ismétlődő rovargradációkkal. Ennek eredményeképpen az erdők egészségi állapota gyors romlásnak indult.
Mintegy 50-60 km-re vagyunk az erdélyi szigethegységtől a Fekete- és a Fehér-Kőrös völgyében, a feltöltődött békési süllyedéken. Az erdők a folyókat követő magasabb térszintű hátakon terülnek el, illetve ma már – a vízrendezést és lecsapolást követően – a köztük lévő volt réteken és mocsarakban is vannak telepített erdők. Kiváló erdei öntéstalajok és kevésbé kiváló réti talajok találhatók itt. Az éghajlati adottságok az erdős sztyepp klímára utalnak, amiből következik, hogy az erdőtenyészet számára a szűk keresztmetszet az 550 mm-es átlagos éves csapadékösszeg. A folyók felszíni és felszín alatti vizei azonban egy szűk sávban megoldást nyújtanak erre a hiányra. Így kialakulhattak a folyó menti lágy lombos és kemény lombos galériaerdők. A terület máig legnagyobb ökológiai értékét a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino-pannonicae-Ulmetum) képviselik
Az 1700-as évek végétől újra benépesült és fejlődésnek indult vidék nagy átalakuláson ment keresztül. Elindultak, majd mintegy 100 év alatt nagyjából befejeződtek a folyószabályozások. Virágzó mezőgazdaság alakult ki, és jelentősen megnövekedett a terület lakosságeltartó képessége. Eközben azonban a folyó menti erdőket sok helyen kiirtották, de ahol megmaradtak a mentett oldalra kerültek. Nemcsak az évente ismétlődő elöntések maradtak el, hanem lerövidült az árhullámok levonulási ideje, nem töltődtek fel vízzel az erdőkben lévő erek és mélyedések. A folyók a nagyobb esés és vízsebesség miatt bevágódtak medrükbe, ezzel is csökkentve a folyó menti területek talajvízszintjét. Mindamellett a fokozott vízhasználat miatt, főleg a nyári időszakban, a duzzasztás ellenére is alig van víz a folyókban.
Nyilvánvaló volt számunkra, hogy az egyedül járható út az élőhely legalább részleges helyreállítása, azaz a terület ökológiai célú vízpótlása. Ahhoz, hogy a rendszer majdan gördülékenyen működjön alapos tervezői munkát kellett folytatnunk. Ebben a munkában természetesen a vízépítő és az erdész szakembereknek együtt kellett működni.
A tervezés során a következő prioritásokat kellett szem előtt tartanunk:
A megfelelő adottságok ismeretében egymásba láncszerűen kapcsolódó tervezési-kivitelezési folyamatköröket valósítottunk meg. Ennek eredményeképpen a kedvező ökológiai hatások azonnal megjelentek, majd a későbbiekben egyre jobban kiteljesedtek.
VÍZFORRÁSOK
A vízpótló rendszer a Fekete-Körösre épül, melynek vízgyűjtője a Béli és a Bihari hegység egy részére terjed ki. A szeszélyes vízjárású folyónak a vizét a békési duzzasztó teszi felhasználhatóvá. További forrás lehetőség a levonuló árhullámok leszálló ága is.
A legjelentősebb vízkivételi módot a sitkai csappantyús zsilip és a Bárkás csatorna vízkivételi műve biztosítja. A tervezés kiemelt alapgondolatának megfelelően –melynek során az olcsó működtetésű garvitációs rendszereket részesítettük előnyben - mindkettő gravitációs úton biztosítja számunkra a vizet.
Másodlagos vízforrás a dénesmajori halastavak lecsapolásakor hozzáférhető “hulladék” víz. Ez azonban jellegénél fogva csak rövid ideig áll rendelkezésre, viszont más eszközzel elérhetetlen területet tud vízzel ellátni.
A fentieken túlmenően több helyen diesel vagy elektromos szivattyúval elérhető a Fekete-Körös vize. Ez a módszer azonban rendkívül költséges.
VÍZLEADÓ GERINCCSATORNÁK
Ezen csatornák eredeti funkciójukat tekintve belvízleeresztő művek. Munkálataink eredményeképpen amellett, hogy megőrizték eredeti funkciójukat, túlkotrással a műtárgyak eredeti szinten tartásával (mintegy fenékgátakkal), új tiltós műtárgyak beépítésével alkalmassá váltak a víz bevezetésére és megtartására.
A vízleadó gerinccsatornák feladata hármas:
Ki kell emelni azokat a csatornákat ebből a csoportból, amelyek természetes vízfolyások voltak valaha. Ezek esetében nemcsak az élőhely rekonstrukcióját tudtuk megvalósítani, hanem a táj eredeti arculatát is vissza lehetett adni.
VÍZSZÉTOSZTÓ MŰVEK
A tervezés és kivitelezés utolsó fázisaként kezdtünk el foglalkozni a gerinccsatornák mentének terepi adottságaival, melyek alkalmasak arra, hogy a víz további szétosztását megvalósítsák. Ezek részben vonalas részben pedig foltszerű már meglévő művek. Itt ki kell emelni, hogy a tájba illesztést ezen munkálatok során lehetett leginkább megvalósítani.
A vízszétosztó létesítmények két csoportban tárgyalhatók. Elsőként a csatlakoztatható mesterséges csatornákat és kubikgödröket kell megemlíteni. A korábbi földnyerő helyek eredetileg kiterjedt tájsebet alkottak, munkálataink eredményeképpen most erdővel szegett esztétikus tavakká alakultak.
Másodikként a meglévő terephajlatokat, ereket, száraz, holt medreket kell megemlítenünk. Az igényes tervezői és kivitelezői munka eredményeként tájbaillő, ésszerű vonalvezetésű és természetszerű keresztszelvénnyel rendelkező vízfolyások jöttek létre. Ki kell emelni, hogy a munkánk során jelentéktelen mennyiségű fa kitermelésére volt szükség. Jóformán csak cserjeirtással megoldható volt a feladat.
EREDMÉNYEINK
A munkálatok során létrejött 38,8 km időszakos vízfolyás ott, ahol 150 éve csak árvízi katasztrófák során járt a víz. E vízfolyások és tavak mértékadó vízszinter vonatkoztatva 15,7 ha szabad vízfelületet alkotnak, 95 %-ban erdőterületen.
Feltételezve, hogy a vizek mentén jobbról, balról 50-50 m-es sávban pozitív mikroklimatikus hatás érvényesül, elsősorban a páratartalom növekedése és a hőmérsékleti ingadozások csökkentése miatt összesen 406 ha erdőt érint kedvezően a beavatkozás.
A talajban elszivárgó víz hatása ezeknél jóval kiterjedtebb. Tájékoztató, tapasztalati adat, hogy a bányaréti csatornától kb. 300 m-re lévő , úgynevezett bányaréti kiskút vize a csatorna feltöltését követő 1 hét múlva 4 m mélyből 1,5 m-re emelkedett föl a talajszinttől számítva.
Az életfeltételek javulását közvetlenül a növényzeten ilyen rövid idő alatt csak elvétve lehet tapasztalni, de föltétlenül ide tartozik a vízparti élőhelyek növényeinek örvendetes elszaporodása. A változásokat, mi sem természetesebb, a madarak jelzik a leghamarabb. Ennek megfelelően a vízpótlás megindulása óta megjelentek, illetve hosszabb időt töltenek el a területen a vízi élőhelyekhez kötődő fajok. Példaként meg lehet említeni a jégmadarat (Alcedo atthis), az erdei cankót (Tringa ochropus), a nagykócsagot (Egretta alba), a szürke gémet (Ardea cinerea), a fekete gólyát (Ciconia nigra), a rétisast (Haliatus albicilla) és a halászsast (Pandion haliatus).
A RENDSZER KORLÁTAI
A vízrendezés óta alapvetően megváltozott a vidék arculata, a környezet állapota, de megváltozott a politikai, gazdasági és társadalmi környezet is. Nyilvánvaló, hogy az eredeti Körös-völgyi vízi világot helyreállítani nem lehet. A mályvádi és a remetei erdőtömbben sikerült egy olyan, a gazdálkodáshoz illesztett rendszert kialakítani, amely a lehetőségek határain belül törekszik a környezeti problémák orvoslására.
A MUNKÁLATOK SZEREPLŐI
Tervezés és kivitelezés:
DALERD Rt.
Békés-PLANUM Kft.
Körös-BAU Kft
KÖVIZIG
Támogatóink:
FVM. Erdészeti Hivatal
ÁESZ. Kecskeméti Igazgatósága
ÁPV Rt.
Kincstár
ÖSSZEFOGLALÁS
Magyarország alföldi erdei közül a folyóvölgyi erdők a legnagyobb kiterjedésűek és a legértékesebbek. A múlt századi folyószabályozások azonban ezeket az erdőket jelentősen hátrányosabb viszonyok közé kényszerítették. Ma a táj helyreállítása vízpótlással oldható meg. A tervezés és kivitelezés során olyan lehetőségeket kívánunk biztosítani, amelyek a lehető legjobban megközelítik az eredeti állapotot. A tervezés alapgondolatai közül ki kell emelni azt, hogy az olcsó működtetésű, gravitációs rendszereket részesítettük előnybe. A munka ciklusokban folyt, aminek eredményeképpen nagyon rövid idő alatt működő részrendszerekhez jutottunk.
A munkálatok során kialakult 38,8 km időszakos vízfolyás, 15,7 ha szabad vízfelület. A munkák több mint 400 ha erdőt érintettek közvetlenül pozitív ökológiai hatással. A rendszer kiépítése során részlegesen sikerült helyreállítanunk egy kb. 150 éve megsérült erdőtájat
NICHE RECONSTRUCTION
IN THE FORESTS OF THE KÖRÖS VALLEY
SUMMARY
Among the lowland forests of Hungary the river valley forests are the largest and most valuable. The river control of the last century forced these forests into a condition of disadvantageous circumstances. The repairs of the scenery today can be worked out by water supplement. During planning and executing we want to assure chances that are the closest to the original conditions. Out of the basic thoughts of the planning we have to emphasize the ones, which benefit the cheap operation and the gravitation systems. The work was taking place in cycles and consequently we could achieve operating systems within a short time.
During the execution of the job there came into being a 38.8 km long water-flow and a free water surface of 15.7 hectares. The work touched a forest area of more than 400 hectares with a direct positive ecological impact. During the execution of the system we were able to renovate partially a forest area damaged more than about 150 years ago.