Cebe Zoltán
Az erdő atmoszféráját anyagok sokasága jellemzi. Ezek egy része a kisebb mikroorganizmusokat-gombákat, baktériumokat – megsemmisítik, olyan anyagokkal, melyeket fitoncidáknak hívnak. (Fitosz görögül növény, cid latinul méreg.) Tehát növényeredetű méreg, melyet a növény a levegőnek átad.
A növényeknek ezt a fitoncid képző tulajdonságát Tokin B. P. orosz tudós fedezte fel a XIX. század 30-as éveiben.
Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat.
Néhány alacsonyabb rendű baktérium és gomba olyan anyagokat termel, mely megsemmisíti a betegséget kiváltó mikrobákat. Ezekből fejlesztették ki a penicillint, streptomycint stb. A fentiek által végzett kísérletek alapján a növényeket 5 csoportba osztották:
Meg kell jegyezni, hogy ez az időre vonatkozik, felhasználhatóság szempontjából döntő a kibocsátott mennyiség. Ebből a szempontból a legjobb a Cedrus atlantica és a Juniperus sabina).
Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden fitoncid anyag egyformán hat a különböző mikroorganizmusokra, ezt kísérleti úton lehet legjobban megállapítani.
Meg kell jegyezni, hogy levegőbe juttatott anyagokon kívül nagyon sok fitoncid anyagot tartalmazhatnak a különböző illóolajok, gyanták és más növényi melléktermékek.
A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal.
A természet erőteljesen védekezik az őt érő támadásokkal szemben, és az ember ezt kihasználhatja saját érdekében. Napjainkban nagyon sok orvos fordul a természetes gyógymódok felé, természetesen a modern technika és tudomány eredményeit nem lebecsülve, de kihasználva az ökológiai egyensúly évmilliók alatt kialakult csodáit.
Nagyon sok baktérium, gomba hozzászokott az ellene alkalmazott antibiotikumokhoz, rezisztens lett. Ilyenkor segíthet újra a természet. Legfontosabb a védekezés, ahol a betegségek koncentráltan fordulnak elő, és ahol sok ember fordul meg. Ilyenek a kórházak. Ha ilyen fitoncid növényekből álló gyűrűt telepítünk a kórházaink mellé, melyek illóolaj termelése átjárja a kórház levegőjét, így csírátlanítva azt hozzájárulhat a betegek gyógyulásához. A tervezésnél ismerni kell a környezet meteorológiai viszonyait, termőhelyet, széljárásokat és figyelembe kell venni egyéb szempontokat: esztétika, térhatárolás stb. Ezeknek a szempontoknak nagyon jól megfelel a Cedrus atlantica. Rendkívül nagy fitoncid hatása van, nagyon dekoratív, gyorsan nő. Körmenden a régi kórház mellé egy nagyon szép modern, új korház épült. A kórház vezetőségének hozzájárulásával és lelkes támogatásával létrehoztunk egy ilyen biológiai védőövezetet. Itt az északi szél a leggyakoribb és szerencsés módon itt volt egy nagyobb szabad terület, laza hálózatú (4x4 m-es) Cedrus atlantica állományt létesítettünk.
Szabályos hálózatot alkalmaztunk, hogy a gépi kaszálás megoldható legyen. Nagyon szép növekedést mutatnak, a zöld tömegük is nagy, esztétikailag is kiváló képet mutatnak. A területen úthálózat és pihenők szolgálják a betegek érdekeit. Másik erős fitoncid hatású növény Juniperus sabina. Ezt csoportosan telepítettük. Az egyhangúság feloldására nyírek és vörös levelű cserjék szolgálnak.
Az eddig felsoroltak külföldi adatokra támaszkodnak. Nagyon jó lenne a hazai fafajokra is — de főképp a Cedrus atlantica vonatkozásában — elvégezni a hatásvizsgálatokat, hogy ellenőrizhessük a külföldi adatokat.
A vizsgálati metodika rendelkezésre áll. Erdész szempontból hol lehetne kihasználni a Cedrus atlantica fitoncid- és vele együtt az esztétikai hatását. Természetesen sok feladat kertészeti jellegű, tehát a mi szakembergárdánk sosem idegenkedett a parkosítás, fásítás feladataitól.
Elsősorban az egészségügyi intézmények biológiai védelmében nyújthatna segítséget. Kórházak, szanatóriumok kihasználatlan területeit lehetne beültetni tág hálózatban.
Parkokban lehetne kis csoportokat létesíteni, hol a pihenő kiszellőztetné a városi levegőtől megkínzott tüdejét. Ezeket a helyeket “levegőző szaunának” neveztük el. Ugyanilyen csoportokat lehetne létesíteni iskolák, óvodák udvarain. Kimondottan erdész tevékenység új állományok létesítése. Itt a már meglévő kiránduló helyek környékén lehetne ilyen állományokat létesíteni, esetleg lazább hálózatban, egyes részeiben a nagyobb zöld felület érdekében. A parkerdőkben ez feltétlenül kívánatos, itt természetesen a területet el kell látni sétautakkal, pihenőkkel. Természetesen ezen területek a fatermést is szolgálnák.
Rendkívül fontos lenne ilyen cédrus foltok létesítése az erdei tornapályák mentén, főképp ahol erős emelkedők vannak, mert itt szapora a légzés, nagy a tüdő levegőcsere forgalma, így a bejutó fitoncid mennyisége is számottevő lenne.
Útjelzésre is nagyon alkalmas lenne a kívánt útvonal jelölésére. A jelzett út egyes szakaszainak a jelölésére is alkalmas lenne, pihenővel ellátva, így a turista biztos lenne abban, hogy ha látja ezt a fafajt, akkor nem tévedt el, jó irányba megy.
A fentiek alapján nagyon fontos lenne e nagyon szimpatikus fafaj felkarolása, alkalmazása mind nagyobb területen. Ha a szükséges vizsgálatok megtörténtek, akkor talán érdemes lenne a nemesítésével úgy foglalkozni, hogy ki lehetne szelektálni a fitoncid termésben erőteljes egyedeket. Ez méztermelés fokozására az akácnál megtörtént, miért nem lehetne ezt a Cedrus atlantica-val is megcsinálni?
A fentiekhez még egy szempont csatlakozik. Szakmánk a nagyközönség részéről nem kap megfelelő elismerést, nem ismerik és értékelik munkánkat, sikereink és panaszaink nem kerülnek a nagy nyilvánosság elé. Itt volna az alkalom, hogy kilépjünk elzártságunkból és egy kis propagandát csináljunk szakmánknak, magunknak.
Remélem, néhány erdész kollégát elgondolkodtatnak az itt leírtak, és fantáziát látnak benne.