Folly Gyula
Folly Arborétum, Badacsonyörs
A badacsonyőrsi cédrus állomány, csemetenevelés a szőlősorok között
Bevezetésként szeretném leszögezni, hogy a cédrusok árnyékában eltöltött 50 évem sohasem adott alkalmat arra, hogy tudományos vizsgálatokat végezhessek, hiszen az összes energiámat a családi Arborétum fenntartása, kárpótlás körüli nehézségek megoldása, védelme és a szerény mértékű fejlesztés lekötöttek.
Nem tudom, kivolt aki az előadás címét kitalálta, egy bizonyos, csak olyan ember lehetett, aki az 1950-es években nálunk Badacsonyőrsön járt és láthatta, hogy a hagyományos (1x1 m) szőlősorokban cédrus csemeték nőnek.
Ezekben az időkben én tizenéves sihederként észrevettem, hogy a nagyapám által ültetett öreg Cedrus atlantica-k alatt természetes újulat van. Mi sem egyszerűbb — gondoltam én — ezeket leiskolázni a meglévő szőlőbe, egy netán később elindítandó faiskola reményében. Igen ám, de erre az időszakra esett néhány nagyobb faiskolás meghurcolása és édesapám, aki rengeteg energiát és pénzt fektetett az Arborétumba, joggal félt attól, hogy ha komolyabb faiskolát létesítünk, mi leszünk a következő Horváth Jenő bácsi!
A növények és főleg a cédrus szeretete nem fékezhette tovább a dolgot, így 1964-ben édesapám irányításával az Öreg Arborétum mellett egy Ľ hektáros atlaszcédrus erdőszerű állományt telepítettünk.
Remélem, senki nem fog megsértődni, de le kell írnom mit is mondott akkor édesapám: “Szeretném megmutatni ezeknek a nyavalyás erdészeknek, hogy itt a Balaton északi partján ne feketefenyővel kínlódjanak, hanem atlaszcédrust telepítsenek!” Szebb növény, szárazságot jobban tűri, a fa minőségéről Velence oszlopai tanúskodnak. Azóta ez a telepítés szépen fejlődik egy szinte teljesen pannon homokkő sziklarengetegen.
Badacsonyőrsön a cédrus mindhárom faja megtalálható: Cedrus atlantica, Cedrus deodara, Cedrus libani.
A libanoni cédrusból csak egy 30 éves példányunk van, a nagyapám által ültetett növény elpusztult, ezért erről sok tapasztalatom nincs.
A himalájai cédrus gyönyörű, szép növény, de néha hidegebb teleken a tűk visszafagynak, igaz, hogy tavasszal újra indul, mégis úgy gondolom, hogy csak néhány egészen védett helyen van kertépítő jelentősége, erdészeti telepítésre nem alkalmas.
AZ ATLASZCÉDRUS TAPASZTALATOK
Ami ezután következik, az csak erre a fajra érvényes. Hogyan is kezdődött? Leírtam már, hogy a nagyapám által ültetett öreg cédrusok alatt természetes újulatot találtam, erdészeknek magyarázni, hogy ez mit jelent, felesleges dolog. Később a faiskola elindítása után már összegyűjtöttem a tobozokat és a magot elvetettem.
Néhány éven keresztül rengeteg kudarc ért, hiszen a március végén, áprilisban elvetett és kikelt magoncok nagy része kidőlt. Tanácsot senkitől sem kaptam, a szakirodalom mindenféle csávázást stb. írt elő, aki talán tudta a dolgok nyitját, vagy nem mondta meg, vagy nem találkoztam vele.
Az 1960. Évnek egy szép napsütéses február végi napján (még hó volt) az öreg atlaszcédrusok alatt, a széthullott és leesett tobozok magjaiból szikleveles kis cédrusokat találtam. Ezek a növénykék május végén is hibátlanul, hiánytalanul álltak. TEHÁT: A csíradőlést okozó gombák életfeltételei még messze nincsenek meg, amire meglesznek a kis növény szára már eléggé ellenálló ezekkel szemben. (Tudom, manapság már más is tudja ezt.)
A megfigyelés utáni magvetéseim teljesen sikerrel jártak, és a megtermett magmennyiség nagy részét elvetettem.
A cédruscsemete kacifántos növény, ültetése, átvetése sok kudarccal jár. Legeredményesebben az egy éves magoncok ültethetők, de a 2-3 éves csemete is jó alávágás után. Mindenképpen az egy évig tartó konténerezést ajánlom (árnyékolás, öntözés), utána a kitelepítést.
MEGFIGYELÉSEK
Az Arborétumban jelenleg 60 db magtermő példány található. Tapasztalataim szerint a Cedrus atlantica 20 éves kora idején kezd tobozokat hozni, de komolyabb mennyiségű csíraképes magot csak később produkál. Ez a dolog folyamatos, idősebb korban jobb a termékenység. A maghozam általában 2-3 éves időszakonként éri el a csúcsot, a köztes években csupán néhány érett tobozt találunk.
SZAPORÍTÁSI TECHNOLÓGIA
1. Mag kinyerése
Az érett tobozok október-november hónapban nyílásukkal elárulják az állapotot. Leszedésük után néhány napos vízben való áztatás után szétszedhetők, szellős helyen tárolandók, lehetőleg szabadban, többször átforgatandó az anyag, ellenkező esetben egy-egy melegebb téli nap hatására azonnal csírázni kezdenek a magok.
A többször megforgatott, már száraz pikkely-mag egyveleget egy rostán áteresztem, azután egy szelelés következik, ennek eredményeként az apróbb, felesleges részek eltávoznak a magból.
A vetőágyat a magvetés előtti őszön túlérett istállótrágyával mélyen alászántom.
Tavasszal (a fagyok elmúlásával) a vetőágy elkészítése következik egy rotációs kapával. 60 cm szélességű pásztákban vetjük a magot, mert egy ilyen méretű gép áll rendelkezésre ahhoz, hogy az esetleges alávágás megtörténhessen.
A magvetés sűrűsége a használati érték figyelembevételével történik, általában 1 db m/cm2 sűrűséget szoktam figyelembe venni.
A magvetés takarása steril homokkal történik, beöntözéssel. A kelés után a gyomok eltávolítása történik 1-2 alkalommal, utána a magoncok összezárnak, gyomlálásra tovább nincs szükség. Árnyékolást soha nem alkalmaztam.
A vetésre felhasznált magok általában 70-80%-ban csíraképesek. A vetést úgy végzem, hogy 1 m2 területre 1000 db csíraképes mag kerüljön.
Zárszóként a mai rohanó élet és egyéb gazdasági bajaink ellenére is szeretettel hívok minden olyan szakembert Badacsonyőrsre, akinek a Cedrus atlantica magyarországi honosítása egy kicsit is fontos!