Dr. habil. Mészáros Károly - Dr. rer. silv. Lengyel Attila

NyME, Erdővagyon-gazdálkodási Intézet

Ajánlás Magyarország Nemzeti Erdőprogramjának elkészítéséhez

I. Történeti áttekintés

Az 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett UNCED (United Nations Conference on Enviroment and Development) az erdőpusztulás megállítása érdekében elfogadott AGENDA 21 jegyzeke előírja, hogy az aláíró országok dolgozzák ki az erdő fenntartását és az erdőgazdálkodás tartamosságát garantáló nemzeti akcióprogramjaikat.

Ennek során a nemzetközi együttműködés és az egyes nemzeti programok koherenciája szükséges ahhoz, hogy a tartamos erdőgazdálkodás globálisan megvalósulhasson.

Az UNCED határozatainak végrehajtását irányító CSD (Comission on Sustainable Development) 1995-ben létrehozta az erdővel és a földhasználattal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi feladatok koordinálására az IPF-t (Intergovernmental Panel on Forests), amely az AGENDA 21-t aláíró országokban folytatta a Nemzeti Erdőprogramok bevezetésére irányuló erőfeszítéseket. Elkészítésüket második szekcióülésen 1996 márciusában munkaprogramja céljai köze iktatta. Ezt a munkát folytatja az 1997-ben lebonyolított CSD 5. Szekcióülés óta az IFF (Intergovernmental Forum on Forests) egyik feladata, hogy a Nemzeti Erdőprogramokat áttekintse, koordinálja és végrehajtásukat figyelemmel kísérje. Az IFF-en belül Finnország, Németország, Honduras, Indonézia, Uganda és Nagy-Britannia kormányai részvételével az un. Six-Country kezdeményezés jött létre, ill. nem politikai, hanem tudományos síkon 1998-ban Freiburgban, majd 1999-ben Joensuban megrendezett programok keretében került sor a programok elveinek és közös elemeinek nemzetközi megvitatására.

II. A Nemzeti Program elkészítésének

alapvető elemei

II.1 A Nemzeti Erdőprogramok célja

általában

A FAO 1997-ben meghatározott definíciója szerint a Nemzeti Erdőprogram: “...megalapozza azon a gyakorlatban működő társadalmi és politikai kereteket, amelyek segítségével bárminemű erdő fenntartása, kezelése és fenntartható fejlődése biztosított. Az erdőprogramok olyan folyamatokat jelenítenek meg, amelyekben a politika és a gyakorlati megvalósításra irányuló döntések kerülnek meghozatalra. Ezen döntéseket az összes érintett fel részvételével vita, és párbeszéd előzi meg, végül közös felelősségvállalással kerülnek elfogadásra.”

A fő célja tehát a Nemzeti Erdőprogramoknak a tartamos erdőgazdálkodás (erdőkezelés) biztosítása. Hangsúlyozni szükséges, hogy ennek a fogalomnak nem tartalmat kívánja egységesen előírni, hanem keretfeltételeket kíván nyújtani az egyes országok adottságrendszeréhez illeszkedő gyakorlati megvalósításához.

A sikeres program szempontjából fontos, hogy elkészítése során tudatosodjon a résztvevőkben, hogy minden érdekeltet vonjanak be az erdővel kapcsolatos tervezés, megvalósítás, vagy a stratégia meghatározásának munkájába. Így egyidejűleg egy politikai folyamat lebonyolításának nehézségei is megoldandók. Mindeközben nem mellőzhetik a nemzetközi együttműködést, amely nélkül globális síkon a tartamos erdőkezelés, ill. erdőgazdálkodás kívánt célállapota nem érhető el.

II.2 A Nemzeti Erdőprogramok

elkészítésének alapelvei

A Programok elkészítésének alapelveit az IPF 1997-ben két részre bontotta (Egestad 1998). Az első csoportba a tervek kifejlesztése és megvalósítása során általában figyelembe veendőket sorolta:

1. Az összes érdekelt résztvevő megfelelő részvételének biztosítása.
2. Ahol lehetséges decentralizáció megvalósítása.
3. A regionális és helyi önkormányzatok részvétele a törvényi előkészítés során.
4. A fogyasztók, őslakosság, a helyi közösségek, erdőtulajdonosok…stb. véleményének figyelembevétele.
5. A földbirtoklás szabályozásának megfelelősége.
6. Effektív koordináló és problémamegoldó mechanizmusok létrehozása.

Az alapelvek második csoportjába a Nemzeti Programok sajátos egyedi kialakításával kapcsolatos alapelvek tartoznak:

1. A nemzeti szuverenitás és az ország vezetői szándékainak tiszteletben tartása.
2. Az adott ország jogi rendszeréhez, ill. a nemzetközi egyezményekhez való illeszkedés figyelembevétele.
3. Az ország népgazdasága fenntartható (tartamos) fejlődési stratégiájával való integráció elősegítése.
4. Együttműködés az összes érdekelt fel részvételével.
5. Kívánatos, hogy az elkészítés során holisztikus és szektorközi megközelítés érvényesüljön.

Ezen alapelvek alapján a Nemzeti Erdőprogramnak normatív meghatározott feladatokat kell tartalmaznia, amelyek politikailag is definiáltak és megfelelően képviselhetők.

II.3 Javaslat Magyarország Nemzeti

Erdőprogramjának fő elemeire

Jellegénél fogva a javasolt erdőprogram hosszú időszakon keresztül hat, de a konkrét cselekvések lebontása érdekében a program javasolt időtartama 10 év 2003-2012-ig tartó időtartammal. Elkészítésének időtartama 2 év: 2000-2002.

1. Nemzeti Erdőnyilatkozat: tartalmazza az ország tartamos erdőgazdálkodás iránti elkötelezettséget a nemzetközi egyezmények betartásának kitételével.
2. Erdészeti szektor analízise: tartalmazza az erdőgazdálkodásnak a gazdaság egyéb ágaihoz való kapcsolatának elemzését, ill. a nemzetgazdaság fejlődéséhez való illeszkedését. Ez az elem a program tervezett időtartama alatt folyamatos vizsgálatként jelen van.
3. Politikai, jogi és intézményi reform: a tartamos erdőgazdálkodás megvalósulása érdekében vizsgálandó a magyar erdőgazdálkodási és jogi intézményrendszer az esetleges egyszerűsítés igényével. E folyamat során az érdekeltek (FVM, KöM, KVI, ÁPV Rt., civil szervezetek....) fokozott párbeszéde szükséges, amelyben a decentralizáció jelentőségének növelését célszerű szem előtt tartani. Ezen folyamat során különösen a földtulajdoni és hasznosítási kérdések tisztázása, ill. az érintettek jogkörének pontosítása szükséges. Különös jelentősége van a szervezeti struktúrák nemzetközi környezetbe való illeszkedésének (Európai Unió) és konfliktus-minimalizáló működésének.
4. A tartamos erdőgazdálkodás stratégiai fejlesztési terve: a stratégia az erdészeti politikán belül külön kérdéscsoportonként vizsgálja az erdő védelme, az erdészeti tervezés, a fatermesztés, fafelhasználás, a foglalkoztatás, a technológiai fejlesztés és az erdészeti PR tevékenység, infrastrukturális feladatok ellátásának kérdéseit. Kiemelt hangsúlyt kap a meglévő erdővagyon gazdálkodási és közérdekű erdőfenntartási funkciók zavartalan ellátása, illetve az erdőállomány extenzív növelésének (erdőtelepítés) kérdése. Minden feladatot olyan összefüggésbe kell áttekinteni, hogy az erdőgazdálkodás és a környezet- és természetvédelem, mező- és vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, energiaszektor stb. sajátos aspektusai kellő hangsúlyt kapjanak. Külön ki kell térni ezek pénzügyi összefüggés rendszerére, tervezésére, amely során az állami és magán szektor, ill. a külföld (EU) szerepvállalása is meghatározandó.
5. Cselekvési program: a felsorolt konkrét tevékenységeknek regionálisan és országosan is illeszkedniük kell a feltárandó igényekhez és a kialakított stratégiához feladatkörönként is.
6. Beruházási program készítése: az állami, magán és EU beruházások lehetőségének vizsgálata, ideértve a megfelelő támogatási rendszerek kialakítását és reformját is (Erdőfelújítás normatív támogatási rendszere, erdőtelepítés támogatási rendszere, szerkezeti támogatások pl.: birtokkoncentráció elősegítése, az erdő hitelképességének vizsgálata az erdőértékelés fejlesztése által stb.).
7. Ellenőrző és értékelő rendszer felállítása: egy többszintű monitoring rendszer kialakítása és illesztése az agrárinformatikai rendszeren belül működő erdészeti informatikai rendszerhez, amely az erdőprogram végrehajtásának elemzését, ill. szükség szerinti visszacsatolásokat teszi lehetővé.
8. Koordináció: mivel szektorok és érdekcsoportok, ill. Magyarország és a külföld közötti folyamatos egyeztetésre van szükség a program elkészítéséhez, egy az MTA EB-nak szakmailag alárendelt koordinációs csoport kerül felállításra. Az egyes stratégiai területek elemző munkájához független szakértői csoportok, ill. szervezetek un. ad-hoc bizottságai kerülnek felkérésre. A programot az FVM EH irányítja az MTA EB tudományos koordinálásával (lásd 1. Ábra).

A Nemzeti Erdőprogramnak az átfogó probléma-megközelítésből adódóan nem csupán kormányzati, ill. az ahhoz kapcsolódó intézmények tevékenységéhez illeszkedik, hanem minden az erdőt érintő érdekcsoport ill. a kérdések tárgyalásában részt venni kívánó személy részére nyitott és átlátható kell, hogy legyen.

Ennek érdekében különösen fontos a program széles társadalmi elérhetőségének biztosítása a médiákon (sajtó, rádió, TV, Internet...) ill. a részletes információáramláson keresztül.

Irodalomjegyzék

1. Egestad P.S. (1998): National Forest Programmes in clear terms. Seminar Materials, Freiburg.
2. FAO (1998): Report on implementation of national forest programmes.
3. Forestry Commission of England (1998): A New Focus for England’s Woodlands. Cambridge.
4. Ministry of Agriculture and Forestry of Finland (1998): Finland’s National Forest Programm 2010. Helsinki.
5. Mészáros K. (1998): Country Report, Hungary. Formulation and Implementation of National Forest Programmes. Freiburg

1. Ábra: A Nemzeti Erdőprogram koordinációs felépítése

vissza