Dr. Tóth János

Bevezető gondolatok az I. Cédrus Nagygyűléshez

Jóleső érzés köztetek lenni és azon fafajról, azon egzótáról beszélni melyet 33 évi kutatás eredményeként kezdek megismerni. Amikor 1967 körül, Avignon környékén kezdtem tanulmányozni a cédrust, akkor talán 2 ezer ha cédrus erdő volt Dél-Franciaországban. Jelenleg 30 ezer ha van számon tartva. Elmondható, hogy kísérleteink valamint azok eredményeinek közreadása nagymértékben hozzájárult ezen exponenciális mértékű területi gyarapodáshoz.

Az első magyar erdész látogató, Dr. Solymos Rezső 1972 júliusában már gyönyörködhetett a Mont-Ventoux hegység nagyszerű cédrus állományaiban. Utána lassan más erdészek érkeztek; Dr. Tompa Károly és Zilahi József 1973-ban, Keszthelyi István 1974-ben, Dr. Mátyás Csaba 1975-ben, Dr. Zsombor Ferenc 1977-ben, Kádár József 1985-ben és 1987-ben, Dr.. Bordács Sándor és Kádár József 1990-ben.

1992-ben kezdődött a nagyobb csoportok érkezése Dr. Bondor Antal, Dr. Sárvári János, Sódar Pál és Dr. Veperdi Gábor személyében. Ettől kezdve 5-15 személyes csoportok érkeztek a francia cédrus erdőkbe, különösen gyakorlati erdészek és az ERTI kutatói. 1997-ben a Soproni Erdőmérnöki Egyetemről érkezett egy 6 tagú egyetemista csoport Gőbölös Péter és Nyári László vezetésével. A névsor 53 személy, melyet Dr. Kovács Jenő zárt be, aki tavaly 1999. nyarán látogatta meg ismét a francia cédrus erdőket.

A magyar cédrus erdők területe sokkal szerényebb, együttesen hozzávetőleg 10 ha-ra becsülhetjük az idősebb állományokat, a kort is feltűntetve a 2000. év végére vonatkozóan:

E helyen kell megemlítenünk Dr. Barabits Elemér, Bánó István, Dr. Folly Gyula, Nemeskéri Kiss Miklós, Dr. Nagy László, Dr. Páll Miklós, Vénusz Tibor nevét, akik az első cédrustelepítések megvalósítói voltak.

Az újabb telepítések közül megemlíthetjük Ásotthalmát Dr. Veperdi Gábor és Andrési Pál munkája folytán (az eredményekről ők fognak beszámolni), Ugyancsak ezt teszi Dr. Barna Tamás a Kecskemét környéki kísérleti telepítéseiről, valamint Dr. Gergácz József a Sárvári ERTI kísérleteiről.

Külön említést érdemel Bakonyi István erdész és felesége valamint fia munkássága a Kaposváron létesített csemetekertjükben, annak ellenére is, hogy a Franciaországból kapott mag rossz eredményt adott. Erről bővebben Bakonyi István fog beszámolni, a Hetesen létesített cédrus telepítésekkel egyetemben.

Jelen szakmai bevezetőben foglalom össze az atlaszcédrus előnyeit és hátrányait, mely remélem elindítja a későbbi megbeszélést és vitát.

Előnyök

1. Termőhelyi igénytelensége folytán megtelepszik ott is, ahol más fafaj semmit vagy igen rossz eredményt ad.
2. Humuszban és tápanyagban gyorsan javítja a talajt, a lehullott tűlevelek gyorsan lebomlanak, a mikorhiza gombák hamar átszövik a lehullott fenyőtű avart.
3. Fényigényes de tűri az árnyékot is.
4. Tűri a szárazságot (+ 40 °C).
5. A hideget több mint – 25 °C-ig elviseli.
6. Különösen szereti a déli kitettséget.
7. A természetes felújítása nagyszerűen megoldható.
8. Kevésbé tűzveszélyes, mivel állományban, a megfelelő sűrűség esetében, elnyomja a gyúlékony aljnövényzetet.
9. Nagy erdőtüzek esetében mindig marad néhány magtermő fa.
10. Képes helyettesíteni az elpusztult vagy csekély értékű állományokat.
11. Jó termőhelyi viszonyok mellett gyorsan nő.
12. Nagyszerű esztétikai hatása és szépsége erőteljesen kihangsúlyozza a táj jellegét.
13. A légszennyezést jól tűri, tisztítja a levegőt és erős fitoncid hatása van.
14. Három évente nagy mennyiségű és jó minőségű magot ad.
15. Nagyon értékes és tartós faanyagot ad, kiváló bútorfa.
16. A fatermelés rossz körülmények között az erdei és fekete fenyővel, jó körülmények között a duglász fenyővel azonos.

Hátrányok

1. A magkezelés és tárolás igen nagy szakszerűséget igényel.
2. A csemetenevelés igen sok körültekintést és felügyeletet követel (az átfekvés kiküszöbölése, előcsíráztatás, gombákárok elleni védekezés).
3. Az erdősítések folyamán a vadkár elleni védekezés föltétlen szükséges ott ahol sok az apró- és nagyvad van.
4. A levéltetű (Cedrobium laportei) valamint lepkehernyók (Evetria, Epinotia cedricida) okozhatnak komoly károkat a tűlevelek lerágásával.
5. Fája eléggé törékeny az építőanyagként történő alkalmazás esetén ezért túlméretezés szükséges.

(Az Országos Erdészeti Egyesület Dr. Tóth János kezdeményezéseként, Dr. Sárvári János szervezésében 2000. május 25-én és 26-án rendezte meg az I. Cédrus Nagygyűlést az OEE Fő utcai központjában, ill. az agostyáni és neszmélyi arborétumban. Az összejövetelen a Cedrus atlantica-val kutatás, gazdálkodás, de akár érdeklődés szintjén foglalkozók adtak egymásnak találkozót. Dr. Tóth János indítványaként megalakult az OEE Erdőművelési Szakosztályának kebelében az “OEE - Cédrus Klub”, mely a fafaj és hasznosítása iránt érdeklődőket kívánja a jövőben összefogni. Az OEE - Cédrus Klub elképzeléseiről, terveiről az Erdészeti Lapok hasábjain olvashatnak bővebb ismertetőt. Az elkövetkezőkben az I. Cédrus Nagygyűlés előadásait tesszük közzé. A Szerk.)

vissza