H. KRUTZSCH
ERDŐK MEGÚJÍTÁSA
(OEE - SOPRONI MŰHELY, Budapest-Sopron, 1999. Ford.: Madas László)
apjaink erdőgazdálkodásának sokat vitatott kérdése a természetszerű erdőgazdálkodás, ennek alapelvei, kivitelezésének lehetőségei. Az ismertetett könyv ehhez nyújt kiváló segítséget. Írója a szászországi Bärenthoren-ben bevezetett, Roth Gyula Erdőműveléstan-ában is ismertetett üzemmódon nevelkedett és kísérletezett, majd az itt szerzett tapasztalataira építve elgondolásait egész tartományra kiterjesztve fejti ki. Szakít a hosszú időn át uralkodó korosztályos erdők és tarvágásos gazdálkodás elveivel és egy alapjaiban teljesen eltérő üzemmód bevezetésén munkálkodik. Elgondolásainak alapjai a következők:
A termőhelynek megfelelő, nagy értékű fa tartamos és a lehető leghatékonyabb megtermesztése.
Kis-, közép- és nagycsoportos, vegyes korú, elegyes szerkezetű erdő kialakítása, amely termőhelyálló fafajokból és fajtákból áll, élőfakészlete a legjobb minőségű és optimális nagyságú.
A természetszerű gazdasági erdő felépítése és fenntartása természetkövető erdőgazdálkodással és minden olyan rendszabállyal, ami a vázolt célt jól szolgálja
Az ezekhez szükséges feltételek összeállítása és megvalósítása. Fejtegetései során a Möller-féle örökerdő (Dauerwald) elgondolásból indul ki, ez lebeg szeme előtt, ebből bontja ki a természetszerű erdőgazdálkodás vezérelveit. Mindezt a korábbi gazdálkodási és üzemmódok áttekintésével teszi, ezek hibáiból igyekszik okulni és javítani rajtuk. Bő fejezetben részletezi az erdők leromlásának okait és azon belül elsősorban az ember erdőre gyakorta káros megnyilvánulásait.
A meghirdetett elvek gyakorlati megvalósításának módját is leírja, mi több, gazdasági számításokkal is igyekszik vonzóvá és meggyőzővé tenni. Egész törekvése arra irányul, hogy országnyi erdőterületen mutatkozzék változás a korábbi, mechanisztikus és az erdő biológiai folyamatait kevéssé érzékelő, csak a gazdasági haszonra irányuló gazdálkodás helyett.
Gondolatokban gazdag elképzeléseit nehéz a rövid ismertető keretében mind felsorakoztatni, e helyett a könyv alapos tanulmányozását lehet ajánlani. A magam részéről csupán néhány kiegészítést fűzök az elmondottakhoz.
A könyv legnagyobb erényének a szemléletmód változtatására irányuló törekvést érzem. Meggyőző bizonyítékokkal szolgál a természetszerű erdőgazdálkodás megvalósításának mai lehetőségéhez, az erdő folyamatosságának megtartásához. Javaslatai nem légvárakra épülnek, hanem figyelnek a tényleges gyakorlati lehetőségekre. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy elvei a német erdőgazdaság termőhelyi és egyéb lehetőségeire, elsősorban jegenyefenyves-bükkös-lucos erdőkre alapozódnak, vagyis hazánk minden területén nem lehet őket szolgaian átvenni. Számolnunk kell azzal, hogy alföldi területeinken, ahol nincsenek abszolút erdő-termőhelyek, de a hegy- és dombvidékek szárazabb kitettségeiben is, a szárazság, a talajok magas mész- és sótartalma és más okok miatt csak részben valósíthatók meg. Elsősorban azért, mert sík területeinken kevés a természetes erdő és neki való termőhely, jobbára ültetvényszerűen kezelt, idegenből honosított, nem egyszer gyorsan növő fafajokkal kell dolgoznunk, ezek felváltása természetes, őshonos fafajokkal a termőhelyi adottságok miatt aligha lehetséges. Vannak azonban erdősült vidékeink, ahol van esély az itt leírt elvek megvalósításához, ezt igazolja az a céltudatos és szakszerű munka, amit éppen a könyv fordítója, Madas László, a visegrádi erdőkben folytatott. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy a visegrádi erdő nem képviseli a magyar hegy- és dombvidéki erdők átlagát, hiszen üdülőerdő jellege sok olyan megoldást engedélyezett, ami másutt talán kevésbé lehetséges.
Krutzsch könyvében éppen az a megragadó, hogy nem erdőrészletben és az ott található erdőtípusban gondolkodik csak, hanem egész erdőtömbben, tehát elképzeléseivel jól szolgálja a nagyobb erdőtestből nyerhető gazdasági haszon elérését is.
Úgy vélem, ez a hazai kutatómunka egyik hiányosságára is rávilágít. Arra, hogy erdőművelési kutatásunk a kor követelményeitől elmaradt. Megragadt a fatermési parcellák vizsgálatánál, erdőnevelési modelltáblák önmagában ragyogó eredményt hozó készítésénél, de a hazai lombos erdőkre és hazai termőhelyi adottságokra igazítható üzemmód-kutatás alig szerepelt a programjában. Megelégedtünk a Roth-féle szálalóvágás vizsgálatával, de elmaradt a szemléletmód felfejlesztése arra a szintre, ami szükséges a természethez jobban igazodó és nyereséget hozó, nemzetgazdasági igényeket is kielégítő gazdálkodás megvalósításához. Az ilyen kísérletezés évtizedeket igényel, talán ez is hátráltatta a kutatómunka ilyen irányú tevékenységét.
Túl hirtelen ért bennünket a gépek, vegyszerek, nemesített fafajták megjelenésével kapcsolatos technológia-váltás, elhagytuk az erdőn járás és szemlélődésből fakadó lehetőségek kiaknázását. Néhány kiemelkedő szakemberünk (Borsos Zoltán, Haszák Aladár, Madas László, Majer Antal – hogy csak néhány nevet említsek) példája nem vált tömegmozgalommá, és nem itatta át úgy a szakma képviselőit, ahogyan ez az újszerű tanok alkalmazásához szükséges lenne. Nehezíti ennek a munkának megvalósítását az is, hogy kevés olyan pályatársunk van, aki évtizedeket töltött egyazon területen, tehát módszeres és feljegyzésekkel is igazolt próbálkozásokat sem lehetett emiatt végrehajtani. Az ilyen törekvések megvalósítását az elsietett szakosított beosztás is nehezítette. Így aztán egy-egy jó megoldás gyakran maradt a jó ötlet szintjén, nem állt össze nagyobb területen érvényesülő zárt rendszerré.
A könyv ezeken a nehézségeken kíván segíteni. Jó érzékkel történt a kiválasztása és dicséret a fordítónak és a megjelenést segítőknek. Jó fogódzót ad korszerű törekvéseknek és felszabadítja az alkotó fantáziát. Ezért ajánlom minden, erdővel szívből és nemcsak megélhetésből foglalkozó pályatársunk kezébe.
Dr. hc. Dr. Szodfridt
István
professzor emeritus
H. Krutzsch: Erdők megújítása c. könyve kapható az OEE 1027, Bp. Fő u. 68. sz. alatti központjában. Ára: 700 Ft.
Megrendelhető postaköltség felszámolásával a fenti címen, ill. e-mail-ben: oee@mtesz.hu