Dr. Gergácz József

ERTI Sárvár

Egzóta kísérletek tapasztalatai, különös tekintettel a cédrusra, hasznosítással kapcsolatos próbálkozások (sárvári kísérlet)

Az ERTI-ben a 60-as évek elején indult a cédrusok vizsgálata az “Egzóták” honosítása téma keretében. Az egzóták honosítása ma talán még időszerűbb feladat, mint a 60-as években volt, ha a gyökérrontó tapló által sújtott erdeifenyvesekre, illetve a szúkárosítás miatt pusztuló lucfenyvesekre gondolunk. Bánó I. (1964) véleménye ill. javaslata szerint a munkák három fő területen végezhetők, ezek az arborétumok, kísérleti egzóta telepítések, üzemi egzóta telepítések (1.táblázat).

1.táblázat. Egzóta telepítések fontosabb területei

Arborétumok

A fafajokat és változatokat 1-2 példány képviseli

Fő feladat a klímaállóság bizonyítása

Kísérleti egzóta telepítések

A szóba jöhető fafajok kisebb csoportokban lettek telepítve.

Ezek lehetnek arborétum jellegűek szabálytalan elrendezéssel

(Neszmély, Agostyán).

Létesítésük időpontja 1951- 63.

Az ún. Pinétumok, mint pl. Budafa, többnyire szabályos elrendezéssel, több ismétléssel lettek telepítve 1964 után

Fő feladat a termőhelyállóság bizonyítása.

Üzemi egzóta telepítések

Erdőszerű ültetvények bevált fafajokkal.

Pl. surdi és nádasdi simafenyő, háromhutai,

iharosi duglász.

Vizsgálatainkat elsősorban a kísérleti egzóta telepítésekre koncentráltuk. A honosítással foglalkozó szakemberek, élükön Bánó Istvánnal és Szőnyi Lászlóval a Dunántúlon és az Északi-középhegységben tervezték a kísérletek létesítését helyi szakemberek bevonásával, sajnos a tervezett kísérletek közül csak a Dunántúliak sikerültek, az Északi-középhegységiek nem, feltehetően az irányítással megbízott ERTI-s szakember (Izrael Gábor) Intézettől való távozása miatt.

A tapasztalatokat a sikeresebb dunántúli kísérletek növedék és törzsszám adatai (megmaradás) alapján szeretnénk szemléltetni, a kísérletek telepítésének időrendjében. Az agostyáni arborétumban (2. táblázat) az átlagfa fatömegét tekintve.

2. táblázat. Agostyáni kísérleti telepítés

Telepítés éve: 1955–1960

Fafaj
Kor
Átlagfa
Törzsszám
Fatömeg
átm.
mag.
fat.

-

év

cm

m

m3

db/ha

m3/ha

Atlaszcédrus

41

40

21,5

1,482

460

682

Duglászfenyő

42

34

26,0

1,170

330

386

Simafenyő

42

32

22,0

0,986

245

220

Vörösfenyő

37

29

22,0

0,715

676

483

Lucfenyő

42

27

18,5

0,622

520

323

Oregonciprus

39

19

13,8

0,240

1280

307

SZD5%

-

4,7

-

-

-

-

Kiemelkedő teljesítményt mutat az atlaszcédrus 41 éves korban, azt követi a duglászfenyő, majd a simafenyő. Sajnos a belenyúlások nyomon követésére és mértékére nem volt lehetőségünk egyik kísérletben sem, ezért a megmaradásra illetve termőhelyállóságra vonatkozó adatok tájékoztató jellegűek az 1 ha-ra eső fatömeghez hasonlóan ott, ahol belenyúlás történt.

A neszmélyi arborétumban a duglászfenyő áll az élen egy fa fatömegét tekintve, a jó megmaradás miatt az 1 ha-ra eső fatömeg tekintetében viszont vezet az atlaszcédrus.

3. táblázat. Neszmélyi kísérleti telepítés

Fafaj
Kor
Átlagfa
Törzsszám
Fatömeg
átm.
mag.
fat.

-

év

cm

m

m3

db/ha

m3/ha

Duglászfenyő

36

25

20,5

0,550

400

220

Atlaszcédrus

36

20

20,0

0,378

1410

533

Vörösfenyő

36

22

20,5

0,373

360

134

Lucfenyő

36

20

20,0

0,357

810

297

Simafenyő

36

19

10,5

0,287

710

204

Oregonciprus

36

15

12,5

0,152

870

132

SZD5%

-

3,5

-

-

-

-

A budafai kísérleti telepítésben az atlaszcédrus az egzóták közül a mamutfenyő és a duglászfenyő után következik. Megmaradása, tehát termőhelyállósága viszont a legjobb. Fatömeghozama az erdeifenyőt jelentősen meghaladja.

6. táblázat. Budafai kísérleti telepítés

Fafaj
Kor
Átlagfa
Törzsszám
Fatömeg
átm.
mag.
fat.

-

év

cm

m

m3

db/ha

m3/ha

Mamutfenyő

32

38

17,5

1,168

328

383

Duglászfenyő

35

30

24,0

0,850

740

629

Vörösfenyő

35

28

22,0

0,650

352

229

Istebnai lucfenyő

35

23

23,0

0,557

1056

588

Atlaszcédrus

35

24

20,0

0,544

868

472

Lucfenyő

35

21

23,0

0,466

1268

591

Simafenyő

35

22

18,5

0,368

920

339

Erdeifenyő

35

22

18,0

0,357

756

270

Oregonciprus

35

20

15,5

0,318

1188

378

SZD5%

-

2,4

-

-

-

-

A budafai kísérletből vett minták alapján a Soproni Egyetem Faanyagtudományi Intézetében levizsgáltattuk néhány egzóta fafaj, köztük a cédrus, fontosabb fizikai, mechanikai jellemzőit. Az 5. táblázat adatai szerint a faanyag minősége is kiváló, különösen a mamutfenyőhöz, vagy a közölt nyárfajokhoz viszonyítva.

5.táblázat. Atlaszcédrus fontosabb fizikai-mechanikai jellemzői (Dr. Molnár Sándor és munkatársai nyomán)

Fajta

Sűrűség

Szilárdsági értékek

[ Mpa]

-

-

g/cm3

Hajlító

Nyomó

Szakító

Atlaszcédrus

0,474

74,59

44,54

61,88

(Budafai kísérletből vett minta)

Mamutfenyő

0,372

41,17

28,81

73,56

(Budafai kísérletből vett minta)

I 214

0,320

58,00

22,50

44,30

-

Robusta

0,419

66,90

30,20

74,40

-

Sajnos a kőszegi-, bejcgyertyánosi-, somogyfajszi-, zalaerdődi egzóta telepítésekben a cédrus nem fordul elő, így az ottani viselkedéséről beszámolni nem tudunk.

Az egzóta kísérletek eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Fomes annosus és Diplodia pinea által sújtott erdei- és fekete fenyveseink fontos alternatív fafajai lehetnek az atlaszcédrus és simafenyő, míg a pusztuló lucfenyvesek alternatív fafaja lehet a duglászfenyő.

A hazai termőhelyi adottságainkat figyelembe véve az említett fafajok közül fontosabb szerepet tulajdonítunk az atlaszcédrusnak, ezért nemesítés tekintetében előtérbe helyeztük.

Két lehetőségünk volt: az egyik, hasznosítani a már meglévő 35-40 év körüli kísérleti telepítéseket illetve korábbi előfordulásokat, a másik, újabb származási kísérletek beindítása főként Franciaország északi hazánkhoz hasonló származási körzeteiből. Úgy határoztunk, hogy a kettőt párhuzamosan indítjuk, annál is inkább, mert munkánkat a PJT (Alföldi Erdőkért Polgárjogi Társaság) is felkarolta.

Úgy gondoltuk, hogy a már meglévő hazai telepítéseken a hazai ökológiai viszonyaink közt szelektálódott genotípusok megalapozhatják a hazai cédrustermesztés genetikai bázisát. A jelenlegi genetikai bázis szélesítése céljából viszont szükségesnek tartjuk újabb származási kísérletek beindítását. Erre Franciaország északi származási körzetei ígérkeznek a legalkalmasabbnak.

Cédrus magtermesztő ültetvény létesítése céljából 1998-ban kezdtük meg a törzsfajelöléseket Budafán és Gödöllőn, 1999-ben folytattuk a neszmélyi és agostyáni arborétum területén. Ugyanebben az évben 30 törzsfaklón oltványai készültek el, klónonként 5-15 egyeddel. Még ez év őszén megtörtént az oltványok kiültetése (219 db) 6x4 m-es hálózatban 0,6 ha területen (1. ábra)

2000 februárjában folytattuk az oltványok készítését a neszmélyi és agostyáni törzsfaklónok bevonásával. Az oltványok kiültetését ezév őszén tervezzük további 0,4 ha területen. A létesülő plantázs összes területe 1 ha.

A származási kísérletek magtételeinek beszerzésére 1996 februárjában tettük meg az első lépéseket, amikor is levélben fordultam Tóth Jánoshoz kérve segítsen beszerezni a származási kísérletek magtételeit. Az első magtételeket, összesen 4 kg-ot (származásonként 1-1 kg-ot) még 1996 decemberében megkaptuk az alábbi származási helyekről (6. táblázat).

6. táblázat. Francia magtételek származása

Jel

Körzet

1888

Észak-kelet 03. (Dijon város fölött)

1889

Saumen, Dél-nyugat (a mediterrán öv felső része; Digne városa fölött)

1890

Menerbes, Dél (a mediterrán öv közepe Avignon alatt)

1891

Mont-Ventoux, Dél (a mediterrán öv közepe Avignon fölött)

Részletes útmutatót kaptunk a csemetenevelést illetően is. A javasolt növényházi vetés helyett technikai okokból sajnos a szabadföldi vetést kellett választanunk a francia és hazai származások vonatkozásában egyaránt. A csemetekelés különösen a francia származások vonatkozásában elmaradt a várakozástól. Az 1 éves csemeték ritka állásban 2-3 cm-esek voltak, de a 2. éves korban sem haladták meg a 10-15 cm-t, ami miatt kiültetésüket 3 éves korra halasztottuk. Addigra viszont méretük hirtelen megugrott, elérték a 40-45 cm-t.

1. ábra

É

Cédrus atlantica

Létesítve: Bajti 1999 ősz

Klón szám

Kód

Oltvány db

1

2

3

4

5

G-1

1

7

13

7

8

9

10

G-2

3

7

G-3

5

4

11

12

13

14

15

G-4

7

15

G-5

9

9

16

17

18

19

20

G-6

11

6

G-7

13

8

21

22

23

9

7

G-8

15

7

G-9

17

7

3

1

7

21

19

G-10

19

11

B-1

2

5

7

13

19

25

15

B-2

4

6

B-3

6

3

5

14

16

23

9

B-4

8

6

B-5

29

1

1

8

20

21

7

B-6

26

2

B-7

10

6

2

9

15

22

19

B-8

12

4

B-9

14

4

3

10

11

17

13

B-10

30

1

B-11

16

5

4

6

12

18

24

B-12

24

3

B-13

18

4

6

11

16

21

26

B-14

20

60

B-15

27

2

1

12

17

22

27

7

13

19

B-16

21

11

B-17

22

5

2

7

18

23

28

1

8

20

21

B-18

23

5

B-19

28

2

3

8

13

24

7

9

15

B-20

25

3

4

9

14

19

21

3

10

11

17

G - Gödöllő

5

10

15

20

25

4

7

B - Budafa

1

2

3

4

5

7

11

16

21

19

6

7

8

9

10

1

19

17

22

7

11

12

13

14

15

2

7

21

23

21

16

17

18

19

20

3

8

13

9

7

21

22

23

24

25

4

9

7

19

21

26

27

28

29

30

17

10

15

20

19

 

Ebben az állapotban történt a csemeték kiültetése 2000. március közepén a Daraberdei csemetekertbe. (Balatonfelvidéki EFAG). A darabszám és az elrendezés a 2. ábrán látható. A csemeték nagy mérete és a kiültetést követő szárazság tovább rontotta az eredményt.

Fentiekből következik, hogy a cédrus csemetenevelés és ültetés nagyon körültekintő munkát igényel. Az állománylétesítés francia tapasztalatok alapján a tobozok hóra történő kiszórásával (magvetéssel) javasolható. Intenzív kísérletek létesítéséhez pedig feltétlenül burkolt gyökerű csemetét kell nevelni.

2. ábra:

Telepítés ideje: 2000. 03. 28-29.

Hálózat: 3x3 m
Jel
Származás
Csemete db
1888
F
4
1889
F
114
1890
F
162
1891
F
53
Gödöllő
H
173
Budafa
H
1158

 
ú
t
Budafa 46 db
ú
t
k
e
r
í
t
é
s
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 20 db
Csemetekert (LF)
Budafa 20 db
Budafa 20 db
Budafa 20 db
Budafa 20 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db                   I. parcella
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Budafa 46 db
Gödöllő 46 db
Gödöllő 46 db
Gödöllő 46 db
1891 7 db       1888 4 db       Gödöllő 35 db
1891 46 db
1890 46 db
46 db
Csemetekert (Thuja és EF)
1890 46 db
1890 46 db
1889 22 db          II. parcella                  1890 24 db
1889 46 db
1889 46 db

 

vissza