Dr. Varga Ferencné dr.
NyME - Faanyagtudományi Intézet
Az egzóták meghonosítása hazánkban nemcsak telepítési és erdőművelési kérdéseket vet fel, hanem szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy a megváltozott élőhelyi körülmények mellett milyen a faanyag minősége, szöveti szerkezete. Ezek a tulajdonságok főként a teherviselő szerkezetek méretezésénél játszanak döntő szerepet, de meghatározóak a megmunkálhatóság, felhasználási terület megválasztása szempontjából is.
Amikor nálunk nem őshonos, ún. egzóta fafajokat telepítünk, számolni kell azzal, hogy az, az eredeti termőhelyén megszokott tulajdonságaitól eltérő minőségű fát nevel. A termőhely megváltoztatásával is változó fizikai és mechanikai jellemzőket kapunk ugyanolyan klimatikus körülmények mellett.
A szöveti struktúra, a sejtfal-lumen arány elsődlegesen a sűrűség nagyságát befolyásolja. A sűrűség viszont meghatározó paraméter a fizikai és mechanikai jellemzők alakulásában.
A faanyag minőségének, használhatóságának megítélése nem nélkülözheti tehát a faanyagismerettani vizsgálatok adta minősítést. Ezek a jellemzők a kor függvényében is változnak, így korrekt, egyértelmű megítélés csak megismételt, különböző termőhelyeken párhuzamosan elvégzett, különböző korú állományokat vizsgálat alá vont mérések értékelése alapján lehetséges.
Az egzóta fenyő program keretében több arborétum és természetes állomány törzseit vontuk ez ideig vizsgálat alá. Így került sor az atlaszcédrus fájára is. A kezdeti eredmények érdeklődésünket, figyelmünket még fokozottabban felkeltették. Egyenletes szerkezete, selymes fénye, rózsaszínes színe, harmonikus hatása, sima megmunkálási felülete révén méltán tarthat számot a felhasználók fokozódó érdeklődésére. A vizsgálati eredmények az almásneszmélyi és a budafai arborétumból származó törzsek értékeléséből származnak, jelenleg folyamatban van az aggostyáni minta bevizsgálása.
A vizsgálati eredmények értékelése
A fontosabb fizikai és mechanikai jellemzők statisztikai értékelése alapján a mintaátlagokat táblázatos formában az alábbiakban láthatjuk. A táblázat az összehasonlíthatóság kedvéért tartalmazza a lucfenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, simafenyő adatait is.
Ez az összehasonlítás csak tájékoztató jellegű lehet a fent említett okokból, nevezetesen a kor, az élőhelyi körülmények befolyása miatt ismételt méréssorozatok értékelése alapján lehetséges átfogó, a hazai cédrusokat egyértelműen jellemző következtetések levonása
Fizikai tulajdonságok:
|
Fafaj |
Sűrűség (g/cm3) |
za (%) |
zb (%) |
Zt (%) |
|
Atlaszcédrus (Neszmély) |
0,475 |
5,19 |
3,75 |
9,50 |
|
Atlaszcédrus (Budafa) |
0,371 |
6,28 |
5,05 |
11,01 |
|
Lucfenyő |
0,470 |
7,8 |
3,6 |
11,90 |
|
Erdei fenyő |
0,520 |
7,7 |
4,0 |
12,10 |
|
Fekete fenyő |
0,680 |
9,7 |
4,0 |
14,10 |
|
Sima fenyő |
0,400 |
6,0 |
2,3 |
8,50 |
Mechanikai tulajdonságok
|
Fafaj |
Nyomószil. (N/mm3) |
Hajlítószil. (N/mm2) |
Rug. mod. (N/mm2) |
Zt (J/mm2) |
|
Atlaszcédrus (Neszmély) |
40,3 |
64,9 |
7299 |
0,032 |
|
Atlaszcédrus (Budafa) |
47,1 |
64,4 |
5822 |
0,031 |
|
Lucfenyő |
50,0 |
78,0 |
11000 |
0,046 |
|
Erdei fenyő |
55,0 |
100,0 |
12000 |
0,040 |
|
Fekete fenyő |
39,7 |
77,1 |
10600 |
0,057 |
|
Sima fenyő |
34,3 |
61,4 |
10040 |
0,049 |
Összefoglalóan elmondható, hogy a sűrűség lucéhoz közel azonos értéke mellett lényegesen alacsonyabb a zsugorodási hajlam, kedvezőbb zsugorodási anizotrópia mellett. A mechanikai jellemzők értékelésénél figyelembe véve a mintaanyag fiatal korát, a cédrus ígéretes, így is megfelelő szilárdságú anyagnak minősül, főként a teherviselő szerkezeti anyagként leggyakrabban felhasznált lucfenyő adataihoz viszonyítva. Mindezt alátámasztja az a tény, hogy a hazánkban tetőszerkezeti anyagként gyakran felhasznált nyárfélék mechanikai jellemzőit még ez a viszonylag fiatalkorú atlaszcédrus is túlszárnyalja.