Sietek megnyugtatni ezeket a kollégákat, hogy szó sincs arról, hogy fel akarnánk váltani a természetes erdõtársulásainkat cédrus állományokkal. De az erdészeknek egyik kötelessége, hogy az erdõket érõ minden változásra idõben választ tudjanak adni. Ehhez pedig - az erdõmûvelési kísérletek hosszú átfutási idejébõl következõen - idõben elkezdett, több fafajt magába foglaló, termesztési kísérletre van szükség.
Vegyük csak példának a sok vitát kiváltó klímaváltozást, amirõl senki nem tud biztosat mondani. Nem tudjuk, hogy mennyi ebben a föld mozgásából adódó, természetes változás aránya és mennyi az utóbbi évszázadban megnövekedett antropogén hatás aránya, sõt egyesek szerint nincs is változás. Mindenesetre az erdõgazdálkodás szempontjából az a biztos, ha minden eshetõségre idõben felkészülünk. Ebbõl a szempontból az atlasz és a libanoni cédrus azért figyelemre méltó, mert a legnagyobb kort elérõ fafajok közé tartozik. Marokkóban és Törökországban ezer évesnél jóval idõsebb példányokat, sõt állományokat ismernek. A magas kor pedig arra utal, hogy ezek a fák nagyon jól tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz.
Kiindulva a már meglévõ 35-40 éves, erdõ jellegûen létesített telepítések megfigyeléseibõl, a TÓTH János tapasztalataiból, néhányan úgy látjuk, hogy érdemes a cédrusokkal - elsõsorban az atlasz cédrussal és talán a libanoni cédrussal - Magyarországon is foglalkozni. Ezek a kisebb-nagyobb területû atlasz cédrus állományok erdészeti arborétumokban találhatók, a Zala megyei Budafapusztától, Agostyánon, Neszmélyen át Gödöllõig. Termõhelyi körülményeik túl jók ahhoz, hogy messzemenõ következtetéseket lehetne belõlük levonni. A jó körülményeket jelzi az is, hogy mindegyik állomány fatérfogat produkciója meghaladja a franciaországi elsõ fatermési osztály fatérfogatát.
Mindenekelõtt szeretnénk gyenge termõhelyeken - pl. a márkói kopárokon, a Duna Tisza-közi homokon, de Somogyban és a Nyírségben is kísérleti ültetvényeket létesíteni, mezt igazából az itt szerzett tapasztalatok alapján lehet majd javaslatot adni a további; szélesebb körû felhasználásra és az állományaink nevelési módszereire. Hosszan tartó, türelmes munkára készültünk fel, mert el akarjuk kerülni a túl korai, megalapozatlan következtetések káros következményeit.
Egyetértve Dr. Mátyás Csaba véleményével, ha kellõ megfontoltsággal kezeljük a cédrusok ügyét, akkor nem lesz belõle a "magyar narancshoz" hasonlóan "magyar cédrus".