Dr. Mátyás Csaba

Magyar narancs után magyar cédrus?

János bátyánk egy életre eljegyezte magát a cédrussal és csak csodálkozhatunk, hogy ezt hagyták neki, illetve hogy ez másnak nem jutott elõbb eszébe. A cédrus ugyanis tényleg egy nagyszerû fafaj, szépségét és hasznosságát felismerni nem kell feltétlen Lamartine-i kvalitású költõnek lenni. Magam is megcsodáltam kiváló növekedésû, természetesen újuló állományait a Mont Ventoux lejtõin (mint minden arra kóborló magyar, én is Tóth János jóvoltából, még egyszer köszönet érte...).

Meg kell azonban azt is mondani, hogy bár a magyar erdészek csodálata indokolt, meglepetésnek még sincs helye. Ugyanis a cédrus magyarországi lehetõségeire már a század eleje óta ültetett, elszórt példányai is felhívták a figyelmet. A Folly család badacsonyõrsi arborétumában még természetes újulata is megjelent. A magyar erdõmûvelés aranykorában, vagyis a sokat szidott Rákosi-korszakban komoly próbálkozás történt a hazai fatermesztési lehetõségek bõvítésére egzóta fajok, elsõsorban fenyõk kísérletbe állításával. Az erre a célra létrehozott fafajösszehasonlító kísérletek nemzetközi összehasonlításban is igenjelentõsek, csak utalnék Budafa, Agostyán, Neszmély vagy Budakeszi, Jeli gyönyörû egzóta parcelláira. Ezekben a kísérletekben a cédrus mindenütt jelesre vizsgázott. Köszönettel tartozunk azoknak a jószemû erdészeknek akik a mai összehasonlításra a lehetõséget megteremtették, így Barabits Elemérnek, Bánó Istvánnak, Kiss Miklósnak, . Birck Oszkárnak és másoknak.

Így hát a cédrust nem kell "feltalálni" Magyarországon. Ez nem von le semmit Tóth János érdemeibõl; ugyanis az utóbbi évek-évtizedek fenyõellenes hangulatában nem tûnt idõszerûnek az exótafenyõk ügye. Az õ elkötelezettsége és lelkesedése, na meg egy új - még "ártatlan" - nemzedék kellett hozzá, hogy kishitûségünkön felülemelkedjünk. A cédrusnak ma újra aktualitást kölcsönöz a prognosztizált éghajlati bizonytalanság. Sajnos a jelenlegi száraz periódusban nem lehet egyértelmûen bizonyítani azt az általánosan elfogadott véleményt, hogy az õshonos fafajok alkalmazása az egyetlen biztosíték az erdõk ökológiai stabilitásának fenntartására. Lehet. hogy a cédrusra még szükségünk lesz. Ezért a magam részérõl messzemenõen támogatom a cédrus felkarolását. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy ne essünk abba a gyakori erdész-betegségbe. hogy a köhögés ellen bevált kezelést univerzális gyógymódnak kiáltsuk ki, azaz ne csináljunk azonnal divatot a cédrusból.

A következõket ajánlom szíves megfontolásra:

1. A magyarországi egzóta kísérletek helyszínéi jellegzetesen a gyertyános tölgyesek övébe esnek. Tudomásom szerint nincsenek tapasztalatok az erdõspuszták kontinentális klímájában, fõleg nem a kedvezõtlen vízgazdálkodású meszes homokokon. Ne tegyünk egyenlõségjelet a meszes homok és a meszes kopárok közé.
2. Az igaz, hogy Avignon-Belvezet kopárain, szinte termõréteg nélküli mészkövön csodákra képes a cédrus. Ezeken a területeken azonban összehasonlíthatatlanul jobb feltételek várták a cédrusokat, mint nálunk, a Duna - Tisza karbonátos homokján. A francia kopárok szubaltanti-szubmediterrán klímahatás alatt kialakult kollinszubmnontán lomberdõk helyén alakultak ki, ami többé-kevésbé a mi kocsánytalan tölgyeseinknek felel meg. Tóth János kollégánk maga is írja, hogy a Ventoux hegyen a cédrus 6oo-8oo mm csapadékot kap, a mi Bükkfennsíkunkhoz közeli magasságban. A mállékony mészkõben bizonyára igen mélyen gyökerezõ fák vízellátását még akkor is kedvezõbbnek kell ítéljük. mint a sívó homokot, ha nyáron valóban nagy a szárazság ott. És akkor még nem beszéltünk a légnedvességrõl.
3. A cédrusok eredeti hazájában járva megállapítható, hogy valamennyi cédrusfaj eredeti termõhelyén a montán régióban találja meg életfeltételeit. Ez így van Marokkóban, a Moyen Atlas csúcsain, de ugyanez a helyzet akár Indiában is, ahol egy másik faj, a C.deodara alkot montán régiót Himachal Pradesh-ben A mellékelt táblázatban érzékeltetésül megadom a marokkói, Ifrane-Azzou környéki cédrusállományok jellemzõ éghajlati adatait. Látható, hogy hiába van Ifrane Afrikában. a feltételeket nálunk csak részben tudjuk teljesíteni.

Meggyõzõdésem, hogy a cédrusnak lesz helye, és elegendõ ismeret és szakértelem van a magyar termõhelyfeltárásban ahhoz, hogy ezt a helyet objektívan meg tudja határozni.

Az lfrane-Azzou környéki Cedrus atlantica állományok óbb klimatikus adatai

Csapadék 1100 mm Átlag hõm. 11.8 oC Hótakaró 15-30 nap/ év Leghidegebb havi min. -4,5 oC Absz. minimum -22 oC (I938) Tszf. mag. 1800-250Om

Vissza!