János bátyánk egy életre eljegyezte magát a cédrussal és csak csodálkozhatunk, hogy ezt hagyták neki, illetve hogy ez másnak nem jutott elõbb eszébe. A cédrus ugyanis tényleg egy nagyszerû fafaj, szépségét és hasznosságát felismerni nem kell feltétlen Lamartine-i kvalitású költõnek lenni. Magam is megcsodáltam kiváló növekedésû, természetesen újuló állományait a Mont Ventoux lejtõin (mint minden arra kóborló magyar, én is Tóth János jóvoltából, még egyszer köszönet érte...).
Meg kell azonban azt is mondani, hogy bár a magyar erdészek csodálata indokolt, meglepetésnek még sincs helye. Ugyanis a cédrus magyarországi lehetõségeire már a század eleje óta ültetett, elszórt példányai is felhívták a figyelmet. A Folly család badacsonyõrsi arborétumában még természetes újulata is megjelent. A magyar erdõmûvelés aranykorában, vagyis a sokat szidott Rákosi-korszakban komoly próbálkozás történt a hazai fatermesztési lehetõségek bõvítésére egzóta fajok, elsõsorban fenyõk kísérletbe állításával. Az erre a célra létrehozott fafajösszehasonlító kísérletek nemzetközi összehasonlításban is igenjelentõsek, csak utalnék Budafa, Agostyán, Neszmély vagy Budakeszi, Jeli gyönyörû egzóta parcelláira. Ezekben a kísérletekben a cédrus mindenütt jelesre vizsgázott. Köszönettel tartozunk azoknak a jószemû erdészeknek akik a mai összehasonlításra a lehetõséget megteremtették, így Barabits Elemérnek, Bánó Istvánnak, Kiss Miklósnak, . Birck Oszkárnak és másoknak.
Így hát a cédrust nem kell "feltalálni" Magyarországon. Ez nem von le semmit Tóth János érdemeibõl; ugyanis az utóbbi évek-évtizedek fenyõellenes hangulatában nem tûnt idõszerûnek az exótafenyõk ügye. Az õ elkötelezettsége és lelkesedése, na meg egy új - még "ártatlan" - nemzedék kellett hozzá, hogy kishitûségünkön felülemelkedjünk. A cédrusnak ma újra aktualitást kölcsönöz a prognosztizált éghajlati bizonytalanság. Sajnos a jelenlegi száraz periódusban nem lehet egyértelmûen bizonyítani azt az általánosan elfogadott véleményt, hogy az õshonos fafajok alkalmazása az egyetlen biztosíték az erdõk ökológiai stabilitásának fenntartására. Lehet. hogy a cédrusra még szükségünk lesz. Ezért a magam részérõl messzemenõen támogatom a cédrus felkarolását. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy ne essünk abba a gyakori erdész-betegségbe. hogy a köhögés ellen bevált kezelést univerzális gyógymódnak kiáltsuk ki, azaz ne csináljunk azonnal divatot a cédrusból.
A következõket ajánlom szíves megfontolásra:
Meggyõzõdésem, hogy a cédrusnak lesz helye, és elegendõ ismeret és szakértelem van a magyar termõhelyfeltárásban ahhoz, hogy ezt a helyet objektívan meg tudja határozni.
Az lfrane-Azzou környéki Cedrus atlantica állományok óbb klimatikus adatai
Csapadék 1100 mm Átlag hõm. 11.8 oC Hótakaró 15-30 nap/ év Leghidegebb havi min. -4,5 oC Absz. minimum -22 oC (I938) Tszf. mag. 1800-250Om