Az Erdõrendezési Szolgálat (ERSz) dicséretes módon már évekkel ezelõtt felismerte, hogy nem kerülhetik el a térinformatikai fejlesztéseket. A próbálkozásoktól eltekintve azt hiszem állíthatjuk, hogy a fejlesztés megrekedt az elméleti síkon. Vagy csak nincs tudomásom róla, hogy az erdészetek mindennapi munkájukhoz használják...? Nagy kár érte, hiszen mind az erdészethez, mind a térinformatikához közelebb áll a gyakorlat.
Ha térinformatikai rendszert szeretnénk létrehozni, elõször a terület digitális térképére lesz szükségünk. Erdészeti rendszer esetén ez az üzemi térkép (M 1:10000). Itt idõzzünk el egy kicsit, mert egy sor problémának a forrása ez a térkép.
Budapesti sztereografikus vetületû. Jogos igény, hogy az erdészeti térképeket is EOV rendszerbe illesszük, az átjárhatóság kedvéért. Ez szabatos konvertálással már megoldott.
A szabatos konvertálás ellenére a valóság, és annak térképi ábrázolásai közt sokszor több tíz méter különbség tapasztalható. Az õrkereszthálózat sem szabályos. Ez a privatizációig nem jelentett problémát.
Ahhoz, hogy az üzemi térkép valós mása legyen a területnek, nem elegendõ a földmérési alaptérképhez torzítani a sajátunkat. Ezzel nemcsak hogy nem kapunk valósághûbb képet, de megváltozhatnak területadataink, ami további problémákat vet fel.
A földhivatalok most kezdik el felmérni német hitelbõl az országot digitális földmérési alaptérkép elõállítása céljából. Ez hazánk 20%-át érinti, természetesen az infrastrukturálisan fejlett 20%-ot. Feltételezhetõ, hogy az erdõs területeket a végére hagyják, egyrészt a kisebb igény miatt, másrészt méréstechnikai okokból. Túlzások nélkül állíthatjuk: 10 éven belül nem készülnek el. De mi lesz addig? A pontosításhoz használhatjuk a meglévõ, nem túl helyes kataszteri térképeket. Pontatlan térképünk nekünk erdészeknek is van Saját forrásból az ágazat felmérheti területeit. Ez nem biztos, hogy járható út. Néhány szelvényt már felmértek, térképeik fedik a valóságot, de 1.8 Mha nem lesz kész a jövõ hétre. Ilyen kilátástalan helyzetben mit tehetünk? Mérlegelünk. Ha megvárnánk az ország teljes újrafelmérését, ezzel esetleg 10 évre is kirekesztenénk az erdészetet a térinformatika nyújtotta elõnyökbõl. Ez erõsen ellenjavallt.
...De miért is nem elégedünk meg a meglévõ térképeinkkel? Úgy gondolom, ha kényszerbõl is, de határozottan el kell választanunk a digitális térképezés pontossági követelményeit az erdészeti térinformatika igényeitõl. A jelenlegi térképek felhasználásával is a térinformatikai feladatok csaknem kivétel nélkül elvégezhetõk, és különben is 10 évente változik a térkép. Az átmeneti idõszakban megtenné az eddigi üzemi térkép.
Az üzemtervi adatok, ha nem is napra készen, de elérhetõk.
Most már minden együtt van ahhoz, hogy erdészeti térinformatikai rendszert építsünk fel. ...Azaz hogy nem teljesen. Megfeledkeztünk az egész anyagi hátterérõl. Ha az ERSz készítené a rendszereket, az erdészetek csak felhasználók lennének, szolgáltatást vennének igénybe, jelentõs összegeket takaríthatnánk meg.
Az ERSz Mikrostation környezetben fejleszt, így ha használni akarja az erdészet, erdõgazdaság, neki is meg kell vennie a szoftvert. Mintegy 4-500 eFt-ért meg is kapja. Ha ezt megszorozzuk a felhasználóhelyek számával... Inkább ki se számoljuk!
Még valami. A Mikrostation nem kifejezetten térinformatikai szoftver. Helyesebb, ha most csupán digitális térképezõ szoftvernek tekintjük. Arról nem is beszélve, hogy a még a '90-es években végzett, végzõ, számítógép mellett felnövõ erdõmérnökök nagy százaléka sem lenne képes elsajátítani kezelését, annak nehézkessége és összetettsége miatt. Pedig éppen az Õ munkájukat segíthetné pl.: az éves fahasználati és mûvelési tervek készítésénél. Tehát ismét falba ütköztünk.
Mégse adjuk fel, hiszen választhatnánk másik szoftvert is! Pl. az Arc/Info-t. De ennek az ára is hasonló nagyságrendû. Egyszóval ez sem segít, ha fel akarjuk szerelni vele a felhasználóhelyeket. Igenám, de ez teljességgel szükségtelen. Elegendõ egyszer megvásárolni oda, ahol a rendszereket elkészítik, és egyszerûbb, olcsóbb szoftvereket használni az erdészeteknél. Alkalmas erre az ArcView, melynek 1.0-ás változata "freeware", azaz ingyenes, szabadon terjeszthetõ szoftver. Már kapható 2.0-ás illetve 2.1-es változata is melyek kb. 100 eFt-ba kerülnek, de jónéhány új funkciót is beépítettek ezekbe a szoftverekbe. További elõnye, hogy kezelése egyszerû, Windows-os környezetben fut, és fõiskolai oktatási tapasztalataim birtokában merem állítani, hogy bárki képes 4-5 óra alatt megtanulni biztonsággal kezelni.
Mindezek ismeretében remélhetjük, hogy ez a tudomány is begyûrûzik az erdészet hétköznapjaiba, és a címben feltett kérdés költõivé válik.