Papp Károly

A denevérekrõl egy TDK-dolgozat kapcsán

Az emberek általában keveset tudnak a denevérekrõl. Mivel éjszakai állatok és hangtalanul repülnek, egyfajta misztikum övezi õket. Rémisztõ babonák és hiedelmek miatt (belekapaszkodnak a hajba, megeszik a padláson tárolt szalonnát, ajtóra szegezve jó ördögriasztó, nyálkás madár, ami tojást rak, stb...) általában nem kedveltek.

1995-ben TDK-dolgozatot készítettem Gyõr-Moson-Sopron megye épületlakó denevérfaunájáról. Konzulenseim- Dr. Varga Ferenc egyetemi tanár, az Erdõvédelemtani Tanszék vezetõje és Dobrosi Dénes, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet erdészeti felügyelõje -voltak. Külsõ konzulensem dédfirmám, 1988-ban végzett az erdõmérnöki karon. Egyetemi évei alatt kezdett aktívabban foglalkozni a denevérekkel. Õ indította be a magyarországi szervezett denevérkutatást. Még szakközépiskolában hallottam egy elõadását, majd 1989-ben résztvettem egy denevérgyûrûzõ táborban. 1991-ben megalapítottuk a Magyar Denevérkutatók Baráti Körét. Ekkor célkitûzéseink közt szerepelt, hogy minél alaposabban felkutassuk az ország denevérállományát, így az épületlakó denevérkolóniákat is. 1994. augusztusáig mintegy 1500 épületet vizsgáltunk át. Az egész országot tekintve Gyõr-Moson-Sopron megye számunkra fehér folt volt, így faunisztikai kutatásom szervesen kapcsolódik az országos épületlakó denevérvédelmi programhoz.

Néhány szó a denevérekről:

Szárazföldi méhlepényes emlõsök. Egyedüli emlõsállatok, amelyek önerõbõl valódi repülésre képesek. Különleges életmódjuknak megfelelõen testük felépítése is rendkívül módosult. Általában kicsi vagy közepes termetû fajok tartoznak ebbe a rendbe. Hazánkban 26 denevérfaj él. Kivétel nélkül rovarevõk. Mivel napnyugta után indulnak vadászatra, zsákmányállataik az éjszaka mozgó rovarok. A gyümölcsösökben, kiskertekben, az erdõ- és mezõgazdaságban súlyos károkat okozó rovarfajok többsége éjjel repül. Túlszaporodásuk esetén a denevérek szinte kizárólag velük táplálkoznak. A nagyfokú vegyszerezés és az élõhelyek leromlása miatt azonban számuk súlyosan lecsökkent.

Veszélyeztetettek, mert:

Mit jelent az, hogy épületlakó?

Minden európai denevérfajnak szüksége van olyan búvóhelyre, amely az idõjárás viszontagságaival, az emberrel és a ragadozókkal szemben védelmet nyújt. A denevér nem épít fészket, így kénytelen a természet adta vagy az ember által elkészített szálláslehetõségeket kihasználni. Télen a legtöbb denevérfaj barlangokba vonul téli álomra. A különbség elsõsorban a nyári szálláshelyek megválasztásában van. Ez alapján három nagy csoportra szoktuk osztani a denevéreket:

  1. Barlanglakók
  2. Odúlakók
  3. Épületlakók

Az elnevezések beszédesek. Az emberi létesítmények megjelenése elõtt még a barlangokat, valamint az erdõk faodvait és a kéregrepedéseket vették igénybe. Az emberi kultúra elterjedése jelentõsen lecsökkentette a denevér élõhelyeket, ugyanakkor különbözõ építményeket hozott létre. Ezen építmények bizonyos részein megfelelõ búvóhelyet találtak a bõregerek is.

Milyen épületekben és azon belül hol vannak?

A legkevésbé zavart padlásos és pincés épületeket részesítik elõnyben. leggyakrabban a templomok padlásain és tornyaiban, illetve kastélypadláson, pincében fordulnak elõ. Városokban nagyobb bérházak, közhivatalok, kórházak padlásain, újabban panelházak repedéseiben, hézagaiban találnak búvóhelyet. Ezeken kívül bármely zavartalan padlású és pincéjû lakóházban is élhetnek. Nagyon fontos, hogy legyen megfelelõ méretû berepülõnyílás, amely akkora legyen, hogy egy minimum 10 cm átmérõjû gömb átférjen rajta. Általában melegkedvelõ állatok, ezért nyáron a forró tetõborítás alatt lógnak a padlástér legmelegebb részén. A tetõszerkezetben, fajtól függõen, a szarufák mögött gerendákon lógva vagy a tetõgerincen is elbújhatnak. A házon kívülrõl rejteket adnak a zsaluk mögötti rések, deszkaborítások, a fal és a balkon köze, a kéményborítás, az ablaktábla és az ablakpárkány. Szívesen használják pihenõhelyül a nyugodt pincéket, az ereszcsatornák mögötti zugokat, a falrepedéseket, nem használt kéményeket és minden olyan sötét üreget, ami nem háborgatott. A padlástéren fajra jellemzõen viselkednek. A magyarországi 26 denevérfajból 10 választja az épületeket leggyakrabban pihenõhelyül.

Hogyan készül a felmérés?

A bõregerek az áprilistól októberig tartó idõszakban nyári szállásukon tanyáznak. A felmérést július közepétõl négy héten át végeztem. Elsõsorban a kastélyok és templomok padlásait igyekeztem átkutatni. A települések között személygépkocsival közlekedtem. Az ilyen jellegû munka során nagy segítségünk van a helyi lakosok segítségére, mert õk tudják megmondani, hogy melyik épületben találhatunk denevéreket, vagy azt, hogy hogyan tudunk bejutni az épületekbe. Sajnos manapság közbiztonsági okokból a legtöbb templomot nappal bezárják. Sokszor a kulcs megkeresése tovább tart, mint az épület átvizsgálása. Fontos, hogy megfelelõ legyen a felszerelésünk. Mindenképpen erõs, fehér fényû lámpát alkalmazunk, mert halvány, gyenge fénynél az sem biztos, hogy észrevesszük a meglapuló állatot, jóllehet a nagyobb kolóniákat gyengébb fénynél is láthatjuk. A meghatározás, ha az állat magányosan tartózkodik a padláson, nem mindig egyszerû, hiszen gyakran 3-4 méterrõl kell a fajt felismernünk. Célszerû ezért egy távcsövet is magunkkal vinni. Ha feljutunk a padlásra, akkor elõször az aljzatot kell figyelnünk, hogy találunk-e denevérürüléket. A guanó legtöbbször egy vagy több ponton egyedszámtól és fajtól függõen kisebb-nagyobb kupacokat képez. A bõregerek ürüléke színben és formában hasonlatos az egerekéhez, amelyben gyakran felismerhetõ néhány rovarfaj kitines maradványa.A friss vagy néhány hónapos ürülék gyengén csillogó fekete színû, majd az idõ múlásával tompa sárgásszürke színûvé fakul. A kupacok felett érdemes átvizsgálni a tetõt, mert többnyire ott csüngenek a denevérek. Ha mégsem látunk állatot, ám az ürülék frissnek tûnik, akkor a fényforrást kikapcsolva csendben várakozzunk 5-10 percen keresztül. Ha ezalatt nem hallunk motoszkálást, akkor valószínûleg nincsenek ott denevérek. Elõfordul azonban, hogy pár percen belül motoszkálást hallunk, ekkor lehetõleg sötétben meg kell közelítenünk a hangforrást, majd a zaj irányába lámpát kapcsolva újra átvizsgáljuk a tetõszerkezetet. Így láthatunk meglapuló tavi, törpe és kései denevéreket. Megfelelõ szakmai tapasztalattal a megtalált denevérfajt meg kell határoznunk. Tapasztalatszerzés szempontjából jó ha elõször egy denevérgyûrûzõ tábor alkalmával befogott állatokat kézben figyelünk meg, mert így könnyebben meg tudjuk jegyezni a faj habitusát, méreteit. Következõ lépésként ilyen táborok során tapasztaltabb denevérészekkel ismert kolóniákat felkereshetünk, ahol megtanulhatjuk az egyes fajokat távolról, viselkedés, hang és méretek alapján felismerni. A táborokban ismeretlen épületeket is át szoktunk vizsgálni. Minden épület adatait egy felmérõlapon rögzítenünk kell. Ez egy formanyomtatvány, amely templompadlásokra és tornyokra készült. A felmérõlapot a Magyar Denevérkutatók Baráti Köre mindenki számára elõre biztosítja, aki jelzi, hogy a közeljövõben ilyen jellegû felmérést szeretne végezni.

További munkák:

Bizonyos épületekben nagy mennyiségû guanó halmozódik fel, aminek az épület kezelõje nem örül, ezért szándékában áll kirekeszteni a kolóniát. Ilyenkor elvállaljuk a padlástakarítást, így ott maradhatnak a denevérek. A takarítást télen, a denevérek távollétében végezzük. A megtalált nagyobb példányszámú kolóniát évente fel kell keresnünk, hogy az esetleges negatív változások ellen megfelelõen tudjunk védekezni.

A megye épületlakó denevérállománya:

A kutatás nem terjedt ki a városokra, így még elég jelentõs kolóniák lehetnek számunkra ismeretlenek. Eredményeim szerint Gyõr-Moson-Sopron megyében az országos átlaghoz viszonyítva kevesebb épületben találtam denevéreket. Az ország területén felmért épületek 35.6 %-ában, míg a megyében csak 30.8 %-ában találtunk denevéreket. A fajok számát tekintve a kutatás alulmúlta a várakozásomat, mert a szakirodalom adatai alapján a törpe és a fehértorkú denevér elõkerülése is várható volt. Összesen négy épületlakó denevérfajt találtam. 191 település 210 épületét próbáltam átvizsgálni, azonban 38 padlásra különbözõ okokból nem tudtam feljutni. 172 épületrõl tudtam adatokat felvenni. 53 épületben találtam denevéreket, 18 esetben csak ürüléket találtam. 101 esetben denevéreknek még nyomát sem láttam. Az épületek búvóhelyi adottságai és a denevérek elõfordulása közötti összefüggéseket statisztikai módszerrel vizsgáltam. Az eredmények szerint a berepülõnyílások hiánya, illetve a tetõk cserépborítása negatívan hatnak a denevérek megtelepedésére.

A talált fajok gyakorisági sorrendben:

Denevérkutatás Sopronban:

Jelenleg három aktív denevérkutató tanul az EFE-n, így összehangolt munkával a Soproni-hegyvidék denevérészeti átkutatását tervezzük. Dombi Imre denevérgyûrûzõ vezetésével, Somay Gergellyel hármasban beadtunk egy pályázatot a Fertõ-Hanság Nemzeti Parkhoz ebben az ügyben. A hegyvidék különbözõ pontjain áprilistól kezdve hálós mintavétel segítségével próbálunk adatokat gyûjteni az erdei denevérfaunáról. Tudjuk azt, hogy a denevérek is a bioszféra, az élet apró részei, de részei. Próbálunk összefüggéseket keresni az erdõállománnyok és az erdei denevérek elõfordulása között. A botanikus kerti tónál is végzünk majd hálózást és gyûrûzést.

Akit részleteiben érdekel a dolgozat vagy a további munka, esetleg a denevérek, mint élõlények, az érdeklõdhet a RK. 202-es szobájában.

Vissza!