Dr. Márkus László:
A magyar erdészeti irodalom bibliográfiájáról
Századunk elsõ éveiben határozta el az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) az erdészeti irodalom bibliográfiáinak összeállítását. A szépen meginduló munka nemzetközi végrehajtását az idõközben kitört elsõ világháború megszakította. Az 1923. évi IUFRO határozat hazánkra is kötelezõvé tette a magyar erdészeti bibliográfia összeállítását. Az érdemi munka 1934 nyarán kezdõdött el és a IUFRO Magyarországon 1936-ban tartott IX. kongresszusára készült el.
Gerlai Arnold Gusztáv okl. erdõmérnök állította össze: "A magyar erdészeti irodalom könyvészete 1934-ig" címmel a 619 oldalon 9470 tételt tartalmazó munkát, amely az alábbi három csoportba sorolta az anyagot:
I. Szerzõk nevével jelzett munkák (1-7021)
II. Ismeretlen és társszerzõk munkái (7022-8768)
III. Együttes munkák (gyûlések, tanulmányutak, kiállítások, egyesületek, törvények, rendeletek,
utasítások, folyóiratok, évkönyvek, évi jelentések és egyéb idõszakos kiadványok) (8769- 9470)
A bibliográfia I. csoportjában a szerzõk, a II. III. csoportjában a cím szerinti betûrendben találhatók meg az egyes munkák. Az egyes szerzõk munkái idõ sorrendben következnek. Az egyes tételeknél a sorszám, a szerzõ, a munka eredeti címe, megjelenési helye, ideje, majd német nyelven a cím illetve a tárgykör található meg. Az "Elõszó"-ban olvasható, hogy "a rendelkezésre álló idõ rövidsége miatt a feldolgozott anyag tárgyak szerint való csoportosítása nem készülhetett el. Ez a második kötetben fog rövidesen megjelenni éspedig a tárgymutatóval együtt. Az elsõ kötet ennek ellenére is útnak indítható, mert egy befejezett, lezárt egységet alkot."
A beígért második rész amely a tárgy szerinti csoportosítást adta volna azonban nem jelent meg, amelynek több oka volt. A kongresszus után az Erdészeti Kutató Intézetnél jelentõsen csökkentették a létszámot, Gerlai kivált az Intézettõl, majd a második világháború és az azt követõ szegénység akadályozta meg a kötet megjelenését.
Gerlai (Klee) Arnold Gusztáv erdõmérnöki diplomáját és késõbb doktorátusát is külföldön szerezte. A bibliográfia készítésekor a M. Kir. Erdészeti Kutató Intézet, Sopron munkatársa volt, majd a besztercei erdõigazgatóság szamosvölgyi alsó erdõhivatalának (Dombhátfürdõ) vezetõje volt fõmérnöki rangban. A második világháború utáni sorsa ismeretlen.
A tárgyalt Gerlai bibliográfia ma már ritka, drága könyv, amelynek az is az oka, hogy a raktárban lévõ példányokat az 1950-es évek papírgyûjtésekor bezúzták.
A Gerlai bibliográfiában fel nem vett erdészeti törvények, rendeletek Tomasovszky Imre: Betûsoros tárgymutató az Erdészeti Rendeletek Tára (1880-1904. évi) címû Selmecen kiadott könyvben találhatók meg. Ez a hézagpótló munka kb. 1350 tételt tartalmaz.
Szólni kell még Csapody István 1954 évben összeállított munkájáról is, amely a Gerlai bibliográfiából kimaradt - fõleg növénytani vonatkozású - irodalmat foglalta jegyzékbe. Sajnos ez az értékes munka kéziratban maradt és elkallódott. Itt kell megemlíteni Csapody István másik munkáját, amely az Országos Erdészeti Fõigazgatóság által kiadott "Magyarország erdõgazdasági tájainak erdõfelújítási, erdõtelepítési irányelvei és eljárásai" címû könyvsorozat bevezetõ kötetében jelent meg (303-346 p.) A természeti földrajzi, geológiai, éghajlati, talajismereti, növényföldrajzi, erdõmûvelési fejezetekre tagolt munkában kb. 1300 tételben adja meg a vonatkozó irodalmat.
A hazai bibliográfiákat tárgyalva meg kell emlékezni, Kolossváry Szabolcsné által az Országos Erdészeti Egyesület munkaközösségének közremûködésével az ERTI-ben készült összeállításról, amelynek címe: Az "Erdészeti Lapok" 1962-1950. aug., és "Az Erdõ" 1952- 1960. évfolyamaiban megjelent cikkek tárgykör szerinti bibliográfiája". Az 1962-ben több példányban elkészült munka a FAO és a IUFRO közös erdészeti bibliográfiai bizottsága által kidolgozott erdészeti tizedes osztályzási rendszerben dolgozta fel a hazai erdészeti irodalom vonatkozó idõszakának irodalmát. Fõleg a kutatás forgatta nagy haszonnal a kéziratos munkát.
Ugyancsak Kolossváryné állította össze és Jerome René lektorálta:
"A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1945-1964"
címû, az Országos Erdészeti Fõigazgatóság által 1966-ban kiadott 3436 tételt tartalmazó munkát, amely könyvárusítási forgalomba nem került, ma hozzájutni meglehetõsen nehéz.
A könyv bevezetõjében a következõk olvashatók: "A most közreadott bibliográfia az 1945-1964 évek szakirodalmát tartalmazza. A tárgykörök szerinti rendezés nemcsak valamely témakör irodalmának áttekintését teszi lehetõvé, hanem hû képet is ad az adott termelési ágazat vagy tudományszak fejlõdésérõl." A szakirodalom tárgykörökbe rendezése - a FAO, IUFRO erdészeti tizedes osztályozási rendszerben történt, amely a könyv elején található meg. A közreadott anyag a hazai és a külföldi sajtóban a magyar erdészeti szakírók tollából megjelent irodalmat, valamint külföldi szerzõk külföldi sajtóban megjelent magyar erdészeti vonatkozású mûveit tartalmazza. A keresztutalások sajnos nincsenek, vagyis a több témát érintõ közlemények csak egy témakörben szerepelnek, központi témájuknak megfelelõen. A faipar irodalmából csak az erdészeti sajtóban megjelentek szerepelnek a munkában.
Az egyes tételek alatt a sorszám, a szerzõ neve, a cím, a megjelenés helye és ideje található meg. A bibliográfiai tételek felsorolása után a szerzõk szerinti mutatóban megtalálható az egyes szerzõk munkáinak a bibliográfiai sorszáma.
Az EFE könyvtára folyamatos munkával dolgozta fel a magyar erdészeti irodalom tárgykör szerinti bibliográfiáját. Sajnos az értékes, alapvetõ munka - anyagiak hiányában - kinyomtatásra nem került, de alapja lett a késõbb megjelent hazai erdészeti bibliográfiáknak azáltal, hogy átadta anyagát IUFRO erdészeti tizedes osztályozása szerint csoportosítva.
"A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1965-1990" 1995 évben jelent meg Bartha Dénes - Oroszi Sándor szerkesztésében. A 440 oldalt kitevõ könyv 1769 szerzõ, 8947 publikációját tartalmazza. A bibliográfiában a tárgyalt idõben megjelent EFE jegyzetek, a függelékben pedig az akadémiai doktori és kandidátusi, valamint az egyetemi doktori értekezések is megtalálhatók. A névmutatóban szerzõk szerint részletezve közli a bibliográfiai tételszámokat. (Rövid ismertetése dr. Csötönyi J.: A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1965-1990. Erdészeti Lapok 1995. 254 p.).
Bartha Dénes és Oroszi Sándor szerkesztésében és Frank Norbert közremûködésével 1996-ban jelent meg: "A magyar erdészeti irodalom bibliográfiája 1935-1944" címmel 1183 tételt tartalmazó könyvecske, amelynek felépítése, szerkezete teljesen egyezik a szerkesztõk elõzõekben ismertetett munkájával.
Végeredményben tehát az alábbi idõrendben következõ négy munka megadja a feldolgozott magyar erdészeti irodalom bibliográfiáját.
| 1./ Gerlai | -1934 | 9470 tétel | 41,1% |
| 2./ Bartha-Oroszi-Frank | 1935-1944 | 1183 tétel | 5,1% |
| 3./ Kolossváryné | 1945-1964 | 3436 tétel | 14,9% |
| 4./ Bartha-Oroszi | 1965-1990 | 8947 tétel | 38,9% |
| 23.036 tétel | 100% |
Gerlai bibliográfiája az összes feldolgozott irodalom kb. 41,1%-át teszi ki, kb. háromnegyed század irodalmát öleli fel. A magyar erdészeti irodalom kb. fele, 46%-a az erdõk államosítása elõttrõl származik.
A hazai erdészeti bibliográfia tárgy szerinti megoszlását ma még csupán becsülni lehet a Gerlai bibliográfia feldolgozásának hiányában. A teljes, több mint 23 ezer tétel IUFRO osztályozás szerinti becsült megoszlása közel állhat az alábbi elsõ oszlopban olvashatókhoz.
A második oszlopban a IUFRO szerinti (1935-tõl) megoszlás adatai találhatók meg. A két oszlop adatai között csupán a l. termõhelyi tényezõk sorban található lényeges eltérés. Ennek oka, hogy a Gerlai bibliográfia igen nagyszámú vadászati tételt tartalmaz, késõbbiekben már a vadászati anyag sokkal kisebb számú.
| Átfogó munka | 0,1% | 0,2% |
| Termõhelyi tényezõk, az erdõ biológiája, idesorolva a vadászatot | 26,6% | 19,4% |
| Erdõmûvelés | 15,5% | 15,7% |
| Munkatudomány, fakitermelés, szállítás | 9,1% | 11,9% |
| Erdõvédelem | 6,0% | 6,1% |
| Fatermesztés, geodézia | 2,7% | 3,3% |
| Erdõrendezés, üzemgazdaságtan | 5,1% | 8,1% |
| Erdészeti termékek kereskedelme | 1,0% | 1,0% |
| Erdei termékek és felhasználásuk | 3,9% | 6,0% |
| Erdészeti politika, törvények, felügyelet,munkaviszonyok, stb. | 300,0% | 28,3% |
Miután áttekintettük az eddig elvégzetteket, felvetõdik a kérdés, milyen munkák elvégzése szükséges a közeli, távolabbi idõben.
Véleményem szerint a legsürgõsebb feladat a Gerlai bibliográfiában találhatók IUFRO szerinti besorolásának elkészítése. Ennek hiányában a hazai erdészeti irodalomban igen nehéz az eligazodás. Egy-egy téma, feladat feldolgozásakor végig kell böngészni a teljes irodalom közel felét, hogy teljes áttekintést kapjunk.
A másik feladat a pótlások elvégzése. Csak néhányat említek. Fel kell dolgozni az erdészeti törvények, rendeletek, utasítások teljes területét 1935. évtõl. Hiányzik az 1935-44. évek viszonylag gazdag, fõleg a fahasználattal, fakereskedelemmel foglalkozó, fõleg folyóiratokban megjelent cikkek összegyûjtése, publikálása is.
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a hazai erdészeti irodalom szerzõk szerint részletezett közel teljes bibliográfiája immár elkészült. Reméljük, hogy a Gerlai bibliográfia tárgykörök szerinti feldolgozása is hamarosan rendelkezésünkre fog állni., és ezzel teljessé lesz 1990-ig terjedõ idõszak bibliográfiája.
Az élet azonban nem áll meg. Feltétlen szükséges idõközönként pl. 5 évenként kiadni az újabb és újabb bibliográfiai füzeteket, amelynek gazdája, az EFE könyvtára lehetne. Egy-egy ilyen füzet elõreláthatólag kb. 1500 tételt dolgozna fel.
A bibliográfiák összeállítói szükséges, fontos munkát végeztek és nagy segítséget adnak az erdészi gyakorlati, oktatási és kutatási munkák viteléhez és ezért elvitathatatlan, maradandó elismerést érdemelnek.