Az erdészeti szaporítóanyag-nevelés jogi háttere és alapelvei

Bach István

OMMI Kertészeti és Erdészeti Főosztály

Nemzetközi és hazai jogi háttér

A erdészeti szaporítóanyagokkal kapcsolatos tevékenység a fejlett országokban államilag ellenőrzött és jogszabályokkal körülhatárolt. Ennek fő indítéka az erdő, mint természeti elem, ökológiai struktúra és egyúttal megújuló nyersanyagforrás biztonságos megújításában kiemelt szerepet játszó “nem látható” minőségi ismérvek (származási és genetikai tulajdonságok) hitelt érdemlő igazolásának igénye.

Ezt a tevékenységet nemzetközi szaporítóanyag certifikációs rendszerek fogják össze, kötelező irányelveket adva közre, melyet az alkalmazó tagállamoknak saját jogrendjükben érvényesíteni kell. Két jelentős erdészeti szaporítóanyag certifikációs rendszer működik: az OECD séma melynek irányelvei a C(74)29(Final) és AGR/CA(96)25/REV2 jelűek, valamint Európai Unió 66/404/EEC, 71/161/EEC és 75/445/ EEC direktívákra alapozott rendszere. Az OECD rendszernek Magyarország 1989-óta tagja és alkalmazója, az EU séma a csatlakozás után lép majd kötelező érvénybe.

A magyarországi jogrendben az 1996 évi CXXXI fajta-, vetőmag és szaporítóanyag-törvény valamint az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 91/1997. (XI.28.) FM rendelet (a továbbiakban ESZR) rögzíti a hazai rendszer kívánalmait, harmonizálva az előző bekezdésben részletezett irányelvekkel. A szaporítóanyag minősítési (certifikációs) rendszert hatósági jogkörben az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban OMMI) felügyeli, és egyúttal mint kijelölt illetékes hatóság képviseli Magyarországot a nemzetközi sémákban.

A szaporítóanyag-gazdálkodás alapelveit az ESZR 3. § határozza meg, miszerint:

“(1) Az erdészetben olyan szaporítóanyagot kell felhasználni, amely lehetővé teszi a környezethez jól alkalmazkodott, genetikailag változatos erdei ökoszisztémák kialakulását, a természeti rendszerek (ökoszisztémák) és a biológiai fajok (taxonok) evolúciós képességének megőrzését, és amelytől egyúttal az erdők élőfakészletének növelése, a faanyag minőségének javulása, illetve az erdők környezetre gyakorolt jótékony hatásának megőrzése és javítása kellő biztonsággal elvárható.

(2) Természetközeli erdők esetében az adott ökológiai feltételekhez jól alkalmazkodott, genetikailag kielégítően sokszínű és mikroevolúciós képességű, valamint a fatermesztés céljainak is megfelelő mennyiségi és minőségi tulajdonságokat felmutató származások (állományok, populációk) származásazonos minősített szaporítóanyagának alkalmazását kell elősegíteni.

(3) Faültetvények esetében nagy hozamú és ökológiailag kielégítően stabil fajták fajtaazonos és fajtatiszta szaporítóanyagát kell felhasználni.”

A szaporítóanyag minősítési (certifikációs) sémák előírásai szerint szaporítóanyagot begyűjteni, előállítani, forgalmazni és felhasználni csak a rendszer által elismert szaporítóanyag forrásokról szabad. A szaporítóanyag forrás szaporító(alap)anyag begyűjtését vagy termelését szolgáló természetes maggyűjtési egység (származási körzet, erdőállomány) vagy törzsültetvény. A származási körzetek fajonként lettek kialakítva, kielégítően egységes ökológiai adottságokkal rendelkező, földrajzilag körülhatárolható olyan területnek vagy területek csoportjaként, amelyen belül egy faj génkészlete azonosnak tekinthető. A törzsültetvény elsődlegesen szaporítóanyag-előállítás céljára létesített vagy kijelölt, és e célnak megfelelően kezelt növényállomány.

A rendszer előírja, hogy a szaporítóanyagokat kategóriákba kell sorolni, melyek az OECD és EU erdészeti szaporítóanyag rendszerek származási és vizsgálati követelményei alapján kialakított csoportok. A szaporítóanyag kategóriákat és főbb ismérveiket az alábbi táblázat foglalja össze:

Szaporítóanyag kategória

A besorolható kiindulóanyagok jellege

A vizsgálatok és/vagy ismeretek szintje

Azonosított származású szaporítóanyag

SOURCE IDENTIFIED

Egy származási (ökológiai) körzet természetszerű vagy mesterségesen telepített erdőállományai, szelekció nélkül.

Csak a szaporítóanyag származási körzete (gyűjtőhelyének földrazi/
közigazgatási megnevezése
) ismert

Kiválasztott (szelektált) szaporítóanyag

SELECTED

Tömegszelekció alapján kiválasztott magtermelő állományok

Tömeg (populáció) szelekció a külső megjelenés (fenotípus) alapján. Az erdőgazdálkodásra kedvezőtlen állományok kizárása.

Kiemelt

QUALIFIED

Egyedszelekcióval vagy egyedek mesterséges keresztezésével előállított

a) plantázsok

b) klónok

Egyedszelekció, de csak a külső megjelenés (fenotípus) alapján való kiválasztással. A genetikai vagy termesztési érték nem ismert, csak a szelekciós folyamat.

Vizsgált (tesztelt)

szaporítóanyag

TESTED

Minden, a kiválasztott és a kiemelt kategóriában elfogadható típusú alapanyag lehet

Előírt és meghatározott módszertan alapján végzett genetikai vizsgálatok és/vagy többfokozatú klónkísérletek, származási kísérletek, utódvizsgálatok.

A származásigazolási kötelezettség csak a gazdaságilag jelentősebb fafajokra (fő állományalkotó és az elterjedtebb elegyfajok) áll fenn, a többi faj esetében csak az ellenőrzött és nyilvántartott termesztés kötelező.

Szaporítóanyagok gyűjtése, nevelése, minősítése

Szaporítóanyagot gyűjteni, nevelni, forgalmazni csak bejegyzett faiskolásnak és annak is csak engedélyezett csemetekertben szabad. A gyűjtést és nevelést dokumentálni kell, erre a célra gyűjtési naplók, faiskolai nyilvántartások és származási igazolványok szolgálnak.

Szaporítóanyagot csak akkor lehet forgalomba hozni ha, besorolhatók a fenti kategóriák valamelyikébe. Kivétel az őshonos fajok génállományának megőrzésére és elszaporítására létesített, az OMMI által nyilvántartott, a genetikai sokszínűség megőrzését célzó természetvédelmi célú növényállományok szaporítóanyaga.

A szaporítóanyag-források kijelölését létesítését, továbbszaporításra való alkalmasságát az OMMI felügyeli, a nevelés alatt álló növényekről a rendelkezésre álló származási információk és a növényállomány helyszíni vizsgálata alapján minősítő szemlejegyzőkönyvet, tanúsítványt állít ki. A szaporítóanyagot az OMMI által kiadott minősítő szemlejegyzőkönyv alapján lehet forgalmazni.

Export és import előírások

A behozatal és kivitel követelményeit az ESZR 22. és 23. §-a részletesen szabályozza.

Erdészeti szaporítóanyagot exportálni csak ESZR előírásai szerint minősítve, a növény-egészségügyi előírások betartásával, az OECD erdészeti szaporítóanyag-forgalmi rendszer előírásai szerint, nemzetközi (OECD) származási igazolvánnyal szabad. A kivitel követelményeit a fogadó ország a hazai előírásokon túlmenően is korlátozhatja.

A szaporítóanyagok behozatala részletesebben szabályozott. A 22. § (1) szakasz szerint:

“Az erdei fafajok populációinak genetikai védelme, evolúciós képességének megőrzése és ökológiai stabilitása érdekében Magyarországra csak olyan erdészeti szaporítóanyag hozható be, amely esetében a 3. § előírásai sérelmének veszélye nem áll fenn. A főbb fafajok javasolt és tilalmazott külföldi származási körzeteit a 2. számú melléklet tartalmazza.”

Az importkorlátozás elvei a 2. mellékletből:

“A hazai erdők ökológiai, genetikai és növény-egészségügyi védelme érdekében nem hozható be erdészeti szaporítóanyag, kivéve a származási kísérlettel bizonyított ökológiai alkalmasságot...:

a) 1000 m tengerszint feletti magasságból,

b) az 57. szélességi foktól északabbra, illetve a Kárpátoktól keletebbre eső területről,

c) jelentős atlanti (mintegy 100 km-es parti sáv), illetve mediterrán hatás alatt álló területről,

d) Európán kívüli területről.

Erdészeti szaporítóanyagot csak az Intézet előzetes engedélye alapján lehet behozni Magyarországra. A jogszabály részletesen előírja a behozott anyag származásának igazolását, a kísérő okmányok tartalmi követelményeit. Az engedélyt az Intézet az ökológiai és genetikai feltételeknek való megfelelés alapján adja meg.

A ESZR-ben fel nem sorolt fajok és fajtáik szaporítóanyagának behozatalát az Intézet származási kísérlethez létesítéséhez kötheti. Az Intézet megtilthatja mindazon taxonok és populációk szaporítóanyagának importálását, amelyek az ember- állat- és növény-egészségügyi szempontból veszélyesek lehetnek, vagy amelyek káros hatással vannak a hazai populációkra.

vissza