A Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottsága
A Növényi Génbank Tanács feladatai
A genetikai változatosság fenntartása és védelme a fajok fennmaradása és alkalmazkodóképessége szempontjából meghatározó jelentőségű. A nemesítési lehetőségek fennmaradása pedig gazdasági érdekeket is érint. A genetikai erőforrások megőrzésére a hazai erdészeti fajok tekintetében részben a természetvédelem, részben a szaporítóanyag-termesztés révén (magtermelő állományok) eddig is történtek lépések. A genetikai ismeretek rohamos bővülésével azonban mára időszerűvé vált a génmegőrzés helyzetének átfogó értékelése és egy hosszútávon is hatékony génmegőrzési stratégia kidolgozása annak érdekében, hogy fafajaink génkészletének erodálódását megállítsuk. Mindezek mellett figyelembe kell venni, hogy a növényi génforrások jelentősége a növénytermesztés biológiai alapjainak fejlesztésében, az alap- és alkalmazott kutatásokban folyamatosan növekszik.
Ennek szellemében a Földművelésügyi Minisztérium létrehozta a Növényi Génbank Tanácsot (a továbbiakban NGT) a nemzetközi normáknak megfelelő génbanki munka szervezése, a hazai géntartalékokkal való gazdálkodás fejlesztése és a génfenntartás céljára biztosítható állami támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében. Az NGT szerepet kap a génbanki tevékenységgel összefüggő jogi kérdések tisztázásában és ezek jogi szabályozásában is. Az NGT általános feladatáról és ügyrendjéről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 92/1997 rendelete ("A növényi genetikai anyagok megörzéséről és felhasználásáról") intézkedik.
Az NGT operatív szervei a munkabizottságok. Az NGT munkabizottságai a döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében vesznek részt. A munkabizottságok feladata:
- a génmegőrzés technikai feltételeinek elősegítése, javítása,
- egységes adatnyilvántartási és információs rendszer kidolgozása, különös tekintettel a hazai és nemzetközi adat- és alapanyagcsere feltételeinek biztosítására,
- javaslat készítése a kutatási források elosztását biztosító pályázati feltételekre,
- a Mezőgazdasági Alapokhoz beérkezett pályázatok véleményezése és szakmai szempontok, indokoltságuk szerinti rangsorolása,
- valamint megkeresni annak lehetőségét, hogy a génmegőrzés területén hogyan csökkenthetők a párhuzamos tevékenységek úgy, hogy a csökkentés ne veszélyeztesse a hazai génforrások megőrzését és hasznosítását,
Az NGT Erdészeti Munkabizottsága küldetésnyilatkozata
A különböző mezőgazdasági szakterületek mellett az erdészeti ágazat is szerepet kap az NGT tevékenységében, egy önálló munkabizottság formájában. Az NGT Erdészeti Munkabizottságának megalakulására 1996. szeptember 20-án, Sárváron került sor. A munkabizottságot az erdészeti kutatás, oktatás, gazdálkodás, felügyelet, valamint a természetvédelem munkatársai alkotják (Állami Erdészeti Szolgálat, Erdészeti Tudományos Intézet, Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegörző KHT, KEFAG Rt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ, Nyugat-Magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet - Kertészeti és Erdészeti Főosztály). Ennek a sokszínűségnek a jelentőségét a szakmai összefogás szükségessége igazolja, amelyet a különböző szakterületek dialógusa és együttműködése kell megvalósítson a hazai erdészeti génmegőrzés céljai érdekében (ld. Tagok). Az ülésen résztvevők úgy határoztak, hogy a jövőben az NGT Erdészeti Munkabizottságának - a hivatalos célok mellett - fel kell vállalnia más, erdészeti szempontból fontos feladatokat is.
A fenti megállapítások tükrében a munkabizottság - egyelőre belső munkaanyagként - összeállította a génmegőrzés szempontjából számottevő fafajok listáját és megállapította a fajok konzervációs munkáinak sűrgősségét (ld. Lista.htm). Ugyancsak munkaanyagként elkészült egy lista a közeljövő legfontosabbnak és legsűrgősebbnek ítélt feladatairól. Ide kell sorolni a genetikai érdekek és értékek hatékonyabb közvetítését, de szükséges egy hosszabbtávú nemzeti erdészeti génmegőrzési program kidolgozása is.
A munkabizottság véleménye szerint feltétlenül szükség volt egy ilyen önálló programra (ld. Program). Ezt azonban az állami természetvédelem munkájával párhuzamosan, azt kiegészítve és nem ellentétesen kell működtetni. Általános egyetértés volt ugyanis abban, hogy a génmegőrzés mindig emberi érdek(ek) mentén körvonalazódik, feladata hosszútávú gazdálkodói, gazdasági igények - pl. termésnövelés, termésbiztonság elősegítése, ökológiai stabilitás biztosítása stb. - kielégítése. Ezért az erdészeti génmegőrzési munka csak részben kapcsolódik a természetvédelem in situ védelmi tevékenységéhez - ahol a biológiai sokféleség társulás és fajszintű megőrzése az elsődleges - vagy az erdőrezervátum hálózathoz (természetes erdődinamika megfigyelése, ökológiai és evolúciós modellezés).
Az erdészeti génmegőrzés hosszútávú és egyben legfontosabb célkitűzése az erdészeti fajok evolúciós és adaptációs képességének fenntartása és elősegítése. Emellett feladata a gazdálkodás szempontjából fontossággal rendelkező, ill. ismert és elismert tulajdonságú populációk, egyedek megőrzése változatlan genetikai formában, ez a Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottságának küldetésnyilatkozata.